Egy nappal karácsony előtt tartja rendkívüli közgyűlését a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank (MBFB), ahol a tulajdonosok várhatóan döntenek a hitelintézet átalakulásáról és jövőbeni stratégiájának elveiről. Az igazgatóság előterjesztése alapvetően egy nyereségérdekelt fejlesztési banki koncepció és egy hozzá kapcsolódó több elemű bankcsoport létrehozására tesz javaslatot.
Az új hitelintézeti törvénynek (hit) megfelelően a ma még Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank néven működő pénzintézet január 1-jével átalakul Magyar Fejlesztési Bankká (MFB). A százszázalékos állami tulajdonban maradó hitelintézetnél a tulajdonosi jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja, akinek munkáját egy – a miniszter irányítása alatt álló – tanácsadó testület is segíti majd. Az új bank profiljával kapcsolatban Hegedűs Éva elnök a Figyelőnek elmondta: a hit-nek megfelelően az MFB elsődleges feladata a magyar gazdaság modernizációjának segítése, regionális fejlesztések finanszírozása, elkülönített állami pénzalapok kezelése és az úgynevezett apex-banki tevékenység lesz. Ez utóbbi lényegében azt jelenti, hogy az MFB az állam megbízottjaként vagy önállóan közép- és hosszú lejáratú hiteleket vesz fel külföldön, amelyek aztán refinanszírozási forrásként szolgálhatnak a belföldi bankok számára éven túli hitelek nyújtásához.
E “mini jegybank” köré ugyanakkor egy átfogó pénzügyi szolgáltatásra alkalmas bankcsoport szerveződik majd. Ennek egyik lényeges eleme lesz a jelenleg is a bank kizárólagos tulajdonában álló ÁFI Bróker befektetési társasággá alakítása, Magyar Értékpapír-forgalamzó és Befektetési (MÉB) Rt. néven. A brókercég alaptőkéjét jövőre várhatóan félmilliárd forinttal, egymilliárd forintra emelik, s az így nemcsak klasszikus értékpapír-forgalmazással foglalkozhat majd, hanem például – az értékpapír-törvénynek megfelelően – jegyzési garanciát adhat, és saját ügyfelei értékpapír-vásárlásához hitelt nyújthat.
Az MFB-csoport másik “pillére” a Magyar Befektetési és Vagyonkezelési (MBV) Rt. lesz, amely november 1-jén kezdte meg üzleti tevékenységét. A 2,6 milliárd forintos saját tőkéjű vállalat hármas feladatot lát majd el a csoporton belül. Elsődleges célja lesz az MFB tulajdonában álló részvények, üzletrészek, vagyontárgyak és ingatlanok kezelése és működtetése, ugyanakkor saját tőkéje terhére reorganizációs célból maga is vásárolhat üzletrészeket feljavítandó vállalatokban. Emellett a csoport ügyfeleinek tanácsadást nyújt. A társaságot az MBFB korábbi vezérigazgató-helyettese, Kaposi Annamária vezeti majd.
Fontos eleme a csoportnak a teljes körű kereskedelmi jogosítványokkal felruházott Konzumbank, amely a lényegében az ország teljes területét lefedő fiókhálózata révén a számlavezetés mellett például kis- és középvállalkozások középtávú fejlesztési hiteleinek “csatornázására” is kiválóan alkalmas. Az MFB, a Konzumbank és a francia Cetelem közös tulajdona lesz a Magyar Cetelem Rt., amely döntően fogyasztási hitelezésre szakosodó hitelintézetként működik majd.
Az MFB fejlesztési tevékenységének nélkülözhetetlen kellékei lesznek azok a regionális fejlesztési társaságok (rft-k), amelyeket még az elmúlt évek során a helyi önkormányzatokkal közösen alapított az MBFB szerte az országban. A jelenleg működő nyolc társaság ügyfelei alapvetően a helyi kis- és középvállalkozások és az önkormányzatok közül kerülnek ki, így tevékenységüket is ezen kör kiszolgálására koncentrálják. Így például az rft-k feladata lesz, hogy helyi szinten kockázatitőke-befektetésként részesedést vásároljanak tőkehiánnyal küszködő, ámde ígéretes kis- és középvállalkozásokban, emellett pedig tanácsadást nyújtsanak kezdő vállalkozóknak. Hegedűs Éva már csak azért is fontosnak tartja e társaságokat, mert ezek révén olyan területekre és országrészekbe is eljuthatnak fejlesztési pénzek, amelyek eddig kimaradtak a pénzintézetek “látómezejéből”.
Hegedűs Éva szerint az MFB stratégiájának alapelve, hogy a bank tevékenységét a magyar gazdaság fejlődése érdekében üzleti alapon végezze. Ebből következően az MFB kifejezetten üzleti vállalkozásként jelenik meg a bankrendszerben, és tevékenységét csak abban az esetben rendelheti alá az állam középtávú fejlesztési terveinek, ha az az előbbi elveket nem sérti.
A csoport esetleges privatizációjával kapcsolatban Hegedűs Évától megtudtuk: a kiválasztott privatizációs tanácsadóval (HSBC) egyetértettek abban, hogy a csoport három tagjánál (Konzumbank, MÉB, MBV) rövid időn belül legalább részben elkerülhetetlen a külföldi szakmai befektetők bevonása. Ezt nem kizárólag a tőkeerő növelése, hanem a technikai és szakmai háttér megteremtése is indokolttá teszi. Magának az anyabanknak az értékesítése viszont nem időszerű, hiszen a hitelintézeti törvény értelmében az MFB tartósan 100 százalékban állami tulajdonban lévő hitelintézetként működik.