Bár több jelentkező akadt, végül a kárpótlási jegyek és az év végén magánkézbe került Magyar Hitel Bank részvényei bizonyultak a legjobb befektetéseknek.
Kevesen hitték volna az év elején, hogy a legjobb befektetésért vívott harcban a Budapesti Értéktőzsdén a kárpótlási jegyek kerülhetnek az első helyre. A 144 forintos elmúlt évi záróárról indulva – nem csekély ingadozások közepette ugyan, de – 710 forint fölé tornászták fel a jegyre éhes befektetők a papírok árfolyamát. A kárpótlási jegyek jegyzésének mintegy megötszöröződése messze meghaladja a tőzsdére bevezetett többi papír áremelkedését, annak ellenére, hogy a nemzetközi piacokon tapasztalható általános hossz Magyarországra begyűrűzve eddig nem látott árrobbanást idézett elő a hazai részvénypiacon.
A hat hazai áramszolgáltató társaság részvényeinek kárpótlási jegyért történő értékesítése, illetve a jegyes privatizációk számának megtöbbszöröződése nem csupán a valós keresletet növelte a papírok iránt, mivel többen – egy-egy elcsípett füles után – előszeretettel szálltak be a ringbe csupán spekulációs céllal. Ez viszont jótékonyan hatott a papír árfolyamának “ingadozóképességére”, ami az év során fokozatosan egyre népszerűbbé tette a jegyeket a néhány nap alatt elérhető tisztes árfolyamnyereség reményében.
A teljesség kedvéért illik azért megemlíteni, hogy ha vizsgálódásunkat a tőzsdén kívül forgó részvényekre is kiterjesztjük, akkor a viszonylag átlátható piacú papírok esetében találhatunk nagyobb mértékű “árrobbanással” büszkélkedhető társaságot is. Az év elején még alig akadt néhány brókercég, amelyik hajlandó volt húsz százalék körüli árfolyamot adni a Magyar Hitel Bank új névértékű részvényeiért. Az év végi sikeres privatizációt követően az új tulajdonos holland ABN-Amro bejelentette, hogy a magánosítás 222 százalékos árfolyamán megvásárolja a többi “MHB-tulajdonostól” is a nála lévő papírokat. Ha az ígéretet tett követi, akkor az ezt még álmaikban sem remélő tulajdonosok lényegében megtizenegyszerezhették befektetésük értékét. Az ez idő tájt a tőzsdén kívüli piacot jellemző 190-195 százalékos árfolyam viszont biztos, és ez már így is több mint kilencszerese az év elejinek.
A kárpótlási jegy-részvény cserék hatásának köszönhetően új szereplőkkel bővülhetett viszont a tőzsdén kívüli piac. Ugyan az év során egymás után forgalomba hozott áramszolgáltatói papírok (Dédász, Démász, Édász, Émász, Titász és a ma még jegyért jegyezhető Elmű) kibocsátói hétköznapi életünkben stratégiai fontosságúak, ám ezt a privatizáción sikerrel pályázó befektetőkön kívül egyéb intézmények vásárlásai eddig nem tükrözték. A kivárás érthető: az áramár szabályozása körüli kérdőjelek tartották távol a potenciális jelölteket ezektől a papíroktól. Nem történt különösebb változás a jövő évi energiaár-emelés mértékének bejelentése után sem a részvények iránti keresletben. A befektetők ugyanis a keveslik az áremelést, s úgy vélik: ez aligha hoz majd számottevő javulást a cégek nyereségességében.