A jövő évi személyi jövedelemadó-törvény szerint a kifizetőnek az általa kifizetett jövedelemből a jelenlegi 40 helyett 39 százalék adóelőleget kell levonnia. Januártól, a kettős adótábla megszűnése miatt, lényegesen egyszerűsödnek a munkáltatókra, a bér kifizetőire vonatkozó adóelőleg-levonási szabályok.
A kifizetőnek az általa kifizetett, összevont adóalapot képező jövedelemből adóelőleget kell levonnia. Az adóelőleg mértéke az 1996. évben alkalmazott 40 százalék helyett 1997-ben 39 százalék lesz.
Ha a kifizetés a magánszemély önálló tevékenységére tekintettel történik, akkor a törvény továbbra is lehetőséget ad arra, hogy a kifizető, a magánszemély nyilatkozata szerint, a (legfeljebb a kifizetett összeg 50 százalékáig terjedő) költségek levonásával számított összeget vegye figyelembe jövedelemként az adóelőleg megállapításánál. Ha a magánszemély nem nyilatkozik arról, hogy az adott kifizetéssel szemben milyen összegű költséget kíván elszámolni, akkor a kifizető, 10 százalékos vélelmezett költséghányad alapján, a teljes összeg 90 százalékát tekinti jövedelemnek, és ennek 39 százalékát vonja le adóelőlegként.
Az 1997. évi szabályozás is lehetőséget ad az adóelőleg úgynevezett “göngyölítéses” módszerrel történő levonására. Abban az esetben, ha a magánszemély írásban nyilatkozik arról, hogy az összevont adóalapot képező éves várható jövedelme nem haladja meg a 700 000 forintot, akkor az adóelőleget az általános 39 százalék helyett az adótábla alapján, göngyölítve kell meghatározni. A “göngyölítéses módszer” szerint, ha egy kifizető egy magánszemélynek több alkalommal is fizet, akkor minden egyes kifizetéskor összesíteni kell az adott évi kifizetéseket, és ezen összeg adótábla szerinti adóját csökkenteni kell az év közben már levont adóelőlegek összegével, s az így kiszámított adóelőleg-különbözetet kell levonni adóelőleg címén.
Változást jelent 1997-től, hogy ha a magánszemély az önálló tevékenységből származó jövedelem utáni adóelőleg számításánál év közben úgy nyilatkozik, hogy költséget számol el, akkor év végén, az adóbevallásában már egyetlen önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításánál sem választhatja a 10 százalék költséghányad levonásának módszerét.
A kifizető az önálló tevékenység ellenértékén kívül fizethet a magánszemélynek költségtérítést vagy olyan jogszabály szerint elszámolható költségtérítést is, amelynek felhasználását a magánszemély a kifizetőnek igazolja (például útnyilvántartással, vonat-, buszjegy, szállásköltség dokumentálásával). Ebben az esetben az igazolt összeget nem kell jövedelemnek tekinteni, csak az igazolt összegen felüli rész után kell a 39 százalék adóelőleget levonni.
Az előző évekhez hasonlóan nem kell adóelőleget levonnia a kifizetőnek a magánszemély részére kifizetett összegből, ha ő igazolja, hogy egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő. A mezőgazdasági őstermelőnek történő kifizetésnél a kifizetőnek a kifizetés összegét be kell jegyeznie az őstermelői igazolványba, és e kifizetésről adatot kell szolgáltatnia az adóhivatalnak.
Jelentősen változik az adóelőleg levonása, ha a magánszemély nem igazolja, hogy mezőgazdasági őstermelő vagy egyéni vállalkozó. Igazolás hiányában ugyanis a kifizetőnek (felvásárlónak) a magánszemélynek történő kifizetés teljes összegéből élő állatok és állati termékek értékesítése esetén 4 százalék, egyéb őstermelői termékek értékesítése esetén pedig 12 százalék adóelőleget kell levonnia.
További változás 1997-től az adóelőleg-levonás számításánál a külön adó bevezetése. Ha év közben a magánszemélynek az adóelőleg levonásakor tett nyilatkozatában megjelölt költség meghaladja az adóbevallásban év végén elszámolt költséget, akkor a különbözet után 12 százalék külön adót kell fizetnie és bevallania. Nem kell viszont külön adót fizetni akkor, ha a nyilatkozott költség és a ténylegesen felmerült költség különbözete nem haladja meg az adóelőlegek megállapításánál figyelembe vett költség 5 százalékát.
1997. január 1-jétől egyszerűsödnek a munkáltatói adóelőleg-levonás szabályai: lényegében visszatér az 1996. évet megelőző esztendők gyakorlata. Így jövőre, a kettős adótábla megszűnésével, a munkáltatóknak nem kell év elején nyilatkozatot kérniük a dolgozóktól a bérjövedelmükről, és év közben sem kell figyelniük a más forrásból származó jövedelmeket. Általános szabály, hogy a munkáltatónak az általa havonta rendszeresen kifizetett bérből a bér tizenkétszerese után megállapított adóösszeg egytizenketted részét kell levonnia adóelőlegként. A munkáltató, a bér kifizetője a következő adókedvezményeket veheti figyelembe az adóelőleg megállapításánál:
– a súlyosan fogyatékos magánszemélynek járó havi 1200 forint kedvezmény;
– az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás vagy az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a magánszemély által igazolt tagdíjbefizetés után járó kedvezmény. A kedvezmény összege nyugdíjpénztár esetén a befizetett összeg 50 százaléka, kiegészítő önsegélyező pénztár vagy egészségpénztár esetében a befizetett összeg 25-25 százaléka, de együttesen is legfeljebb évi 100 000 forint;
– havi adójóváírás, amely az adott havi bérjövedelem 20 százaléka, de legfeljebb havi 3600 forint. (Ha egy magánszemélynek több forrásból is származik bérjövedelme, az adójóváírást csak az egyik munkáltatónál érvényesítheti.)
Ha a munkáltató a havi rendszeres bért egy hónapon belül több részletben fizeti ki, a havi tényleges bér megállapítása után kell az adóelőleget kiszámítani és levonni. Több havi bér egyszerre történő kifizetésekor az adóelőleget úgy kell kiszámítani, mintha a bért havonta külön-külön fizették volna ki.