A liberalizált nyugat-európai piac egyre nagyobb kihívást jelent, még a nagy nemzetközi konszernek számára is. Az ár- és költségcsökkentési verseny rákényszeríti őket, hogy termelésüket olyan országokba telepítsék, ahol a bérek alacsonyabbak, mint otthon, viszont jól képzett munkaerőt találnak. Ez motiválja a Knorr-Bremse AG magyarországi terjeszkedését is.
A fékrendszerek gyártásával foglalkozó német Knorr-Bremse konszern immár második százszázalékos tulajdonú leányvállalatát nyitotta meg Magyarországon. A Kecskeméten már működő, közúti járművek fékrendszer-egységeit gyártó Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. után most, egymilliárd forintos beruházással, Budapesten kezdte el a termelést a Knorr-Bremse Vasúti Rendszerek Hungaria Kft., amely a sínen futó járművek fékberendezéséhez készít alkatrészeket. A jövőben évente félmilliárd forintnyi beruházást tervez a német társaság a magyar fővárosban, s a ma 150 fős létszámot az év végére 200-ra, 1998 végére pedig 400 kívánja emelni. Már az idei üzleti évben félmilliárd forintos forgalmat várnak. A gyártás gyors beindításának valószínűleg az az oka, hogy a németek egy másik gyártóbázisról hozták át gépeiket, ahol megszűnt a termelés – viszont a rendelésállomány miatt nem engedhették meg maguknak a hosszú termeléskiesést.
– A folyamatos fejlesztés célja, hogy 1998 végére a budapesti leányvállalat forgalma meghaladja a 3 milliárd forintot – mondta Christian Witzleben ügyvezető igazgató. A tervek szerint a kecskeméti üzemmel együtt – amely ma 525 embert foglalkoztat – a két vállalat 1998 végére ezer főt alkalmaz majd.
A két üzem Magyarországra telepítésében – a kedvező politikai és gazdasági klíma mellett – szerepet játszott az európai piac liberalizációja során kiéleződött verseny, amely miatt a járműárak 30 százalékkal estek. Ez természetesen a beszállítói iparra is hatással volt: a nyomott árak hozzájuk is “begyűrűztek”.
A költségek csökkentése minden vállalatvezető számára égető szükség, ugyanakkor a folyamatos termékfejlesztést sem lehet megspórolni. – Magyarországon mindkét problémánkra megtaláljuk a megfelelő választ – véli Witzleben úr, aki kiemeli a jól képzett magyar mérnökök innovációs erejét és persze a németországinál jóval alacsonyabb bérköltségeket.
Egyes felmérések szerint Nyugat-Európában a gyári alkalmazottak és a mérnökök bére között 8-10-szeres a különbség – persze az utóbbi javára. Magyarországon ez az arány csupán négyszeres, ráadásul mindez alacsonyabb bérszínvonalon. Nem csoda tehát, ha a Knorr-Bremse folyamatosan telepíti át a kutatás és fejlesztés (K+F) részlegeit is hazánkba.
A kecskeméti gyár tevékenységéhez kapcsolódva, 1995-ben létrejött fejlesztőcsoport létszáma a kezdeti 16 főről jövőre már 28-ra emelkedik. Egyelőre a közúti járművek elektromos fékrendszereinek elő- és szériafejlesztése folyik. A tervek között szerepel azonban, hogy a Knorr a stratégiai fejlesztést is Magyarországra telepíti. A budapesti egységhez tartózó K+F-csoport létszáma is húsz felett van már, ami az üzem fejlesztésével párhuzamosan – megtartva a 15 százalékos arányt a mindenkori összlétszámból – akár hatvan főre is emelkedhet. Az arányokat mutatja, hogy a müncheni központban mintegy harminc ember foglalkozik a közútijármű-fékrendszerek fejlesztésével. Az is igaz azonban, hogy a közúti járműrendszerek gyártásánál a Knorr-Bremse minden termelőbázisán, a vasútinál pedig azok többségénél folyik K+F tevékenység. Ebben valószínűleg az is közrejátszik, hogy egy-egy termékfajta gyártását a konszern mindig egy helyen végzi.
A magyar fejlesztőrészlegekben kizárólag hazai mérnökök dolgoznak, a vezetőket is beleértve. A német anyavállalat célja, hogy Budapesten igazi “magyar” vállalatot hozzon létre, csak a megfelelő magyar vezetőt keresik hozzá.
A kecskeméti vállalat élén már 1995 óta magyar igazgató áll: Lepsényi István, aki korábban az Ikarusnál dolgozott, majd a Suzuki Magyarországnak lett első számú vezetője. Úgy látszik, személyében megtalálták a megfelelő embert, hiszen az ottani termeléshez szükséges alapanyag beszerzésén kívül megkapta a felhatalmazást a konszern kelet-európai értékesítésének megszervezéséhez is.
A kecskeméti német-magyar együttműködés még a ’70-es évek elején kezdődött. A fordulat éve 1993 volt, amikor a német társaság kivásárolta a Szerszámipari Művek és a Mogürt részesedését. Először bérmunkát végeztek a német cégnek, majd a konszern fékrendszereinek – az elektronika mellett – legdrágább részegysége, a szelepgyártás átkerült Kecskemétre.
A 400 millió forintos alaptőkével működő Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. termelési értéke 1993-ban meghaladta a 780 millió forintot, 1996-ban pedig már közelít a 3,2 milliárdhoz. A társaság 1993-as egymilliárd forintos értékesítése fele-fele arányban a kül- és a belföldi piacok között oszlott meg. 1996-ban már 3,5 milliárd forintnál tartanak, 85-15 százalékos export-import arány mellett. A társaság beszállítója a legnagyobb tehergépjármű-gyártóknak, például a Mercedesnek, a Scaniának, a Volvónak, a MAN-nak. A kecskeméti gyárat is folyamatosan fejlesztik; 1995-96-ban 300-300 millió forintot fordítottak erre a célra, jövőre pedig ezt az összeget is meghaladja a pótlólagos beruházás értéke.
A befektetők mindkét üzemben magyar beszállítókkal szeretnének együttműködni, ami azonban korántsem egyszerű feladat. A budapesti egységnél még elenyésző az arányuk, mert a beszállítók nehezen tudnak megfelelni a szállítási pontosság, a minőség és az ár szigorú feltételeinek. Ennek ellenére a befektetők reményei szerint a százat is elérheti a hazai beszállítók száma. Kecskeméten ma már 68 magyar alkatrészgyártóval működnek együtt, ami 50 százalékos részesedést jelent a gyár alkatrész-beszerzéseiből. Lepsényi István szerint ez az arány jövőre 60 százalékra is emelkedhet.
Azért is érdemes megszerezni a beszállítói minősítést a kecskeméti gyárba, mert akit itt elfogadtak, az az egész konszernnek szállíthat. – Az igények gyakori változása miatt elsősorban rugalmas kis- és közepes vállalatokat kerestünk – fejtette ki Lepsényi István. Ezek a cégek azonban többnyire pénzhiánnyal küszködnek. Túl nagy terhet ró rájuk a több millió forintért megszerezhető minőségbiztosítási tanúsítvány és a termékfejlesztés. Éppen ezért a Knorr-Bremse együttműködik velük: szerszámokat, alapanyagokat szerez be számukra, s folyamatos konzultációt tartanak a költségcsökkentési lehetőségekről. A német konszern magyarországi beruházásai a hazai beszállítókat is új helyzetbe hozhatják. A beszállítói státusz ugyanis nemcsak biztos piacot jelent, hanem szakmai és némi gazdasági segítséget is.