Miközben Németországban az egyesülést követő időszak legmagasabb szintjére emelkedett a munkanélküliség, a pénzügyminiszter kiadáscsökkentő csomagja a munkanélküli-segélyek 1 milliárd márkás megrövidítését irányozza elő. A hét végi rendkívüli kormányülésen nem enyhültek a koalíciós viszályok, és a hírek szerint Kohl kancellár lemondással is fenyegetőzött.
Októberben 41 ezer új munkanélkülit regisztráltak Németországban, s ezzel az állástalanok száma az egyesülés óta először – a szezonális kiigazításokat is figyelembe véve – 4 millió fölé emelkedett. A helyzet romlása tovább nehezíti az 1997-es költségvetés körüli viták lezárását, amelynek más, a napokban publikált statisztikák sem kedveznek. Szeptemberben – február óta először – csökkent az ipari termelés, szám szerint 1,8 százalékkal, és az ipari megrendelések is visszaszorultak 3,6 százalékkal.
Pesszimista várakozásokat tükröz a német Kereskedelmi és Iparkamara 25 ezer vállalat körében végzett felmérése is. Eszerint a GDP 1996-ban 1, 1997-ben 1,5-2 százalékkal bővülhet, miközben a legnagyobb hat konjunktúrakutató intézmény hivatalosan elfogadott előrejelzése ez évre 1,5, jövőre 2,5 százalékra várja a GDP gyarapodását.
Mindezek tudatában egyre többen kérdőjelezik meg a Theo Waigel pénzügyminiszter által tervezett lépéseket, amelyek során 1 milliárd márkát takarítanának meg a munkanélküli-segélyekből. Pedig ez még mindig kevés a maastrichti követelmények teljesítéséhez: a költségvetési hiány megkívánt leszorításához további 3 milliárd márkát kellene előteremtenie a német kincstárnak.
A pénzügyminiszter mindenesetre bizakodó, és úgy nyilatkozott, hogy 1997-ben a hiány nem lesz több a GDP 3 százalékánál. Theo Waigel pártja, a Keresztényszociális Unió hét végi müncheni pénzügypolitikai tanácskozásán közölte, hogy a jövedelemadó készülő reformja keretében jelentősen csökkenteni akarják az adókulcsokat, és a kieső összeget a jelenleg rendkívül széles körű adókedvezmények radikális leépítésével szeretnék pótolni. A miniszter, aki korábban mindig azt hangoztatta, hogy az adókedvezmények megszüntetése főleg a tehetősebb rétegeket fogja érinteni, most elismerte, hogy a munkásokat és alkalmazottakat is sújtják majd a módosítások. Így az új intézkedések 1998-99-re tervezett bevezetése után minden bérpótló és bérkiegészítő bevételt megadóztatnának: nem csupán a különböző pótlékokat, hanem a táppénzt és a munkanélküli-segélyt is.
A miniszter szerint ennek ellenére a többség jól jár majd az adóreformmal, mert a legalacsonyabb adókulcsot az eddigi 25,9 százalékról nagyjából 20 százalékra, a legmagasabb kulcsot pedig a jelenlegi 53-ról 35 százalékra csökkentenék.