A múlt héten robbant az egészségügyi bomba: a kórházak egyik legnagyobb szállítója, a Human Rt. 49 kórháznak, tartozásaik miatt, beszüntette szállításait. Bár a betegellátáshoz nélkülözhetetlen készítmények – többek között a kormány gyors reagálásának köszönhetően – azóta ismét eljutnak az eladósodott intézményekhez, a helyzet valódi konszolidálása még várat magára.
A Human Rt. és a másik nagy szállító, az Omker együttes kinnlevősége a felfüggesztés bejelentésekor már meghaladta az egymilliárd forintot. (Bejelentésük nyomán egyébként az érintett kórházak egyetlen nap alatt törlesztették tartozásaik 20 százalékát.) A most kirobbant ügy is egyik kiváltó oka lehetett annak, hogy ugyancsak az elmúlt héten Szabó György népjóléti miniszter bejelentette lemondását. A miniszterelnök ugyan két hét “újragondolási időt” kért a tárca vezetőjétől, de aligha kétséges, hogy az egészségügyet rövidesen új ember irányítja majd.
A kormány legutóbbi döntésével, miszerint a korábban tervezett 2 milliárd helyett 4 milliárd forintot juttatnak a tartalékaikat felélő kórházaknak, a hitelezői pozícióba kényszerült szállítók lényegében garanciát kaptak követeléseik érvényesíthetőségére. A hiányzó pénz előteremtése érdekében módosító javaslatot nyújtanak majd be a tb-alapok pótköltségvetéséhez, így az intézmények és a szállítók elvben december közepéig hozzájuthatnak a pénzhez. Az elosztás technikájáról még nem született végleges megállapodás. Annak érdekében, hogy a pénzt másra ne költhessék el, az összeg kifizetéséhez valószínűleg a tb ellenjegyzése kell majd.
– A négymilliárd forintos segéllyel már kezelhető a kórházak adóssága, de ez a pénz csak az idei legégetőbb finanszírozási gondokat képes megoldani – nyilatkozta a Figyelőnek Nemes János, a kecskeméti kórház orvos-igazgatója, aki az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke is egyben. Lényegesebb kérdés, hogy az egészségbiztosítási alap 1997-es büdzséje milyen lesz: szerinte a kórházak tényleges adósságkonszolidációjához a jövő évi tb-költségvetésben tervezett 258,5 milliárdos javaslat helyett összesen 280 milliárd forintot kellene szánni a gyógyító-megelőző ellátásokra. Ha ez az összeg nem áll rendelkezésre, akkor ismét előfordulhatnak a mostanihoz hasonló esetek.
A kórház-finanszírozás alapproblémái 1993,, vagyis a teljesítményelvű finanszírozás bevezetése óta fennállnak. Nemes János nem látja szerencsésnek, hogy rövid időn belül ismét megváltozik a miniszter személye, s egy esetleges cserétől sem vár komolyabb változást. Szabó György tevékenységéről megjegyezte: az általa végzett “kórház-felülvizsgálat” indokolt volt, de annak előkészítése, tálalása sok kívánnivalót hagyott maga után. A miniszter által is sürgetett változtatásokat mihamarabb végre kellene hajtani, de ehhez természetesen valódi kormányzati elszántság, hosszú távú stratégia kellene. Elengedhetetlen az egészségügyi törvény, illetve a kórháztörvény megalkotása. Nemes János a Figyelő kérdésére elismerte, hogy az orvostársadalom alapvetően nem érdekelt a komoly változásokban, nagymérvű a szakma konzervativizmusa, bár szerinte ez a szemlélet megváltoztatható. Mindaddig azonban, amíg az egészségügy alulfinanszírozott, paraszolvencián alapuló, addig ez nehezen fog menni.
A konszolidálás nem azt jelenti, hogy le kell váltani a vezetőket, és akkor majd minden megváltozik, a problémacsomagot csak fiskális módszerekkel nem lehet kezelni. Az egészségügyi reformról szólva az egyesületi elnök csak annyit mondott: “Bár optimista embernek tartom magamat, szerintem az ezredforduló előtt nem fognak lényegi változások történni – marad az eddigi módszer, a gondok ad hoc megoldása, a tüneti kezelés.”