Az idén a gazdaságpolitikai célok jelentős része teljesült: a költségvetés és a fizetési mérleg egyensúlyi helyzete egyaránt javult, az infláció pedig, ha nem is a remélt mértékben, de csökkent. A gazdasági szereplők viselkedése azonban némileg eltért a várttól: beruházásaikat visszafogták. A Budapest Bank prognózisa a javuló tendenciák folytatódását, továbbá számos meghatározó területen kedvező fordulatot vetít előre 1997-re.
Jövőre a növekedés ütemének gyorsítása, az infláció további csökkentése és az egyensúly megőrzése áll a gazdaságpolitika középpontjában. Ennek teljesülésére – Bihari Péter, a Budapest Bank elemzési csoportjának vezetője szerint – jók az esélyek.
A bank szakembereinek legújabb helyzetértékelése és prognózisa értelmében a magyar gazdaságban az idén tovább folytatódott az 1995-ben megkezdett kiigazítási program megvalósítása, amelynek fő célja a külső és belső egyensúly javítása, a jövedelemcentralizáció mértékének csökkentése, valamint – a kínálat serkentése érdekében – a vállalkozások és a felhalmozás javára történő jövedelemátcsoportosítás. A folyamat 1996-ban nem szenvedett törést, továbbvitele azonban az államháztartás átalakulásának nagyobb időigénye miatt némiképp lelassult. Erős a politikai nyomás egy későbbi, kiadásnövekedéssel járó korrekció iránt az oktatás, az egészségügy és az államigazgatás területén. Ezért továbbra is fennáll a hiány újbóli megnövekedésének a lehetősége.
A strukturális átrendeződés részleges volt: a folyó fizetési mérleg egyenlege anélkül javult, hogy a külkereskedelmi mérleg egyenlege kedvezőbbé vált volna. A GDP-növekedés ütemvesztése ellenére fennmaradó külkereskedelmimérleg-hiány arra utal, hogy a hazai gazdaságnak továbbra is magas az importigénye. A növekedés elapadása a belső piac szűkülésére vezethető vissza, ami a termelésnövekedés és a megcélzott beruházási fellendülés legfőbb akadályát jelentette 1996-ban.
A vállalati szektor beruházásainak visszafogásával, a lakosság pedig fogyasztásának további csökkentésével és megtakarításainak a vártnál nagyobb növelésével reagált a kiigazításra.
A GDP belső felhasználásának visszaesését az idén az exportdinamika alig kompenzálja. A kivitel nem volt elég erőteljes ahhoz, hogy a korábbi növekedési ütem fennmaradhasson.
A gazdaságpolitika célja 1997-ben a növekedés fellendítése, az infláció mérséklése és az egyensúlyi eredmények megőrzése lesz. A Budapest Bank prognózisa alapján jövőre a GDP növekedési ütemének változása elsősorban belső tényezőktől függ majd. A növekedés fő eleme a beruházások élénkülése lesz, másik eleme pedig az, hogy megáll a lakossági fogyasztás visszaesése. A korábbi évek csökkenő belső felhasználásával szemben így kis mértékű növekedés várható. A belső felhasználás bővülése növeli az importot, fékezi viszont az export növekedését. Várhatóan kissé romlik a külkereskedelmi mérleg egyenlege. Az egyensúlyi feszültségek jelentős erősödése azonban nem reális veszély. A gazdaságpolitikában a Budapest Bank elemzői szerint jövőre az egyensúlyi szempontokat szem előtt tartó, az összkereslet alakításában a hosszabb távú egyensúlyi és növekedési szempontokra is tekintő vonalvezetésre lehet számítani.