Az már a politikai átalakulások kezdetén is világosan látszott, hogy viszonylag kis befektetéssel jelentős infrastrukturális változásokat lehet elérni. A mennyiségi változások az elmúlt időszakban a legkorszerűbb technikával párosultak. Beke-Martos Gábor mérföldkőnek tartja a vezetékes és a mobiltávközlésben kiírt koncessziókat. Ezek – ha ballépésekkel tarkítva is, de sikert hoztak, hiszen a szolgáltatókat innovációra kényszerítették.
A szolgáltatók voltaképpen egy nagy kísérleti laboratóriumnak tekintették és tekintik Magyarországot – állítja a szakember. Szerinte csaknem valamennyien itt, nálunk kerültek először versenyhelyzetbe. Példaként a helyi koncessziós távközlési szolgáltatásba beszálló Alcatelt, a CG Satot említi, de a nagy kísérletezők közé sorolja a Matáv két külföldi tulajdonosát, a Deutsche Telekomot és az Ameritechet is. Az egyik még nem csinált hálózatot, a másik még nem vett részt koncesszióban. De a sort folytathatnánk: a harmadik csak most ismerkedik a versenypiaccal, a negyedik pedig privatizáció előtt álló állami mamutvállalat. Mindegyik társaság Magyarországon próbálja ki, hogy mit tud, aztán ha belejött, hazamegy és – ahogy Beke-Martos Gábor fogalmaz – belefog a “tömeggyártásba”. E helyzet előnyeit azonban a helyi önkormányzatok, az államvezetés és a távközlési szabályozás felelősei nem tudták igazán hatékonyan kihasználni. Elérkezett a pillanat, amikor lépni kell – szögezi le a Siemens szakembere. A gazdaság és társadalom továbblépési lehetősége, motorja a telekommunikáció, amely magába öleli a hagyományos értelemben vett távközlést, a hír- és adatközlés minden válfaját, de a banktechnikát és a szórakoztató elektronika egyes területeit is. Ez a környezetkímélő, nem túl energiaigényes ágazat éppen nekünk való – véli a szakember. Magyarországon az a legfontosabb, hogy pontosan és minél nagyobb társadalmi konszenzussal egyetértés alakuljon ki arról, mely területen lehetne és ezért kellene is átlagon fölülit nyújtani, s ennek megfelelően rendkívül gyorsan fejlődni. Beke-Martos Gábor meggyőződése: nem elégedhetünk meg például azzal, hogy az ezredfordulóra elérjük a mai nyugat-európai telefonellátottság szintjét. Miért ne kaphatná meg az ország valamennyi lakója legalább az alapszolgáltatásokat? Miért ne a második vagy a harmadik telefonkészülék problémája legyen a jövőben a legfontosabb? Ha ma abban sem bízunk, hogy e téren vagy bármelyik másikon túlszárnyalhatjuk az európai vagy a világátlagot, akkor nem lesz információs társadalom Magyarországon. A követő típusú fejlődés írtja számunkra járhatatlan; ez egyenértékű lehet a lemaradással – állítja Beke-Martos Gábor. A bajok okát abban látja, hogy a készülő Nemzeti Információs Stratégia csupán vállalkozói vízió, azt a kormányzat nem érzi igazán magáénak. Ezért nem támogatja kellőképpen az információs hálózat kialakításához kapcsolódó iparágak fejlesztését, innovációs beruházásait. Ehhez hasonló az önkormányzatok magatartása is. Ennek megfelelően működik a hazai közbeszerzési törvény is, amely 50 százalék hozzáadott értéket követel, ugyanakkor 10 százalék árpreferenciát nyújt a pályázóknak. Jelentős beruházási kedvezményekkel is Magyarországra lehetne csábítani olyan ágazatot, mint amilyen például a félvezetők gyártása. Ezt a Siemens Telefongyár vezetője azért említi, mert tudomása van arról, hogy az Európai Unióban nemrégiben gyártót kerestek, s a lehetőség elnyerésére Magyarország is esélyes lehetett volna, ha elegendő kedvezményt kínál a beruházóknak. Nem kínált, így a félvezetők gyártása Portugáliába került.
Egyszóval eredményt elérni csak átlagon fölüli színvonalú dolgokkal lehet. E magasra helyezett mércének kíván megfelelni az ötéves Siemens Telefongyár. Az elmúlt két-három évben – forintban mérve – évi 38-42 százalékkal tudta növelni termelését, ami az inflációt figyelembe véve is jelentős teljesítmény. A cég a Matáv egyik fő szállítója lett, de más távközlési koncessziós társaság igényeit is kész kielégíteni. A Siemens technikai-technológiai szempontból tekinti kísérleti labornak Magyarországot: elsősorban a fejekben eddig fel nem kutatott vagy fel nem használt gondolatokat próbálja termelésbe fogni, és a gazdaságos alkalmazás lehetőségeit igyekszik előtérbe helyezni. A számok tanúsága szerint a kísérlet eddig sikerrel járt.