A KDPINT-DATORG ELŐREJELZÉSE – Fogyasztási függvény

A személyi (háztartási) fogyasztás az idén 2-3 százalékkal, a közösségi fogyasztás ennél – és a korábban feltételezettnél is – nagyobb mértékben, 5-6 százalékkal csökken. A beruházások csak minimálisan bővülhetnek, s ez még a nyár közepi borúlátó előrejelzésnél is kedvezőtlenebb irányt mutat. A kivitel lényegesen, a behozatal kevésbé emelkedik majd. Mindezek alapján a Kopint-Datorg szerint 0,5-1 százalékos gazdasági növekedés érhető el 1996-ban, ami a stagnáláshoz közeli állapotot jelent.

A főbb gazdasági ágak közül az ipar termelése felemás módon alakul: a várhatóan 2,5-3,5 százalékos növekedés mögött a belföldi értékesítés feltételezettnél nagyobb fokú visszaesése és az export folyamatos bővülése húzódik meg. A külföldi, illetve vegyes tulajdonú cégek – szinte teljesen függetlenül a hazai gazdasági helyzet alakulásától – általában dinamikusan fejlődnek, esetenként még magyar beszállítókkal “megterhelten” is. A hazai tulajdonú társaságok viszont – mint minden normális gazdaságban – nálunk is a belső keresletre kívánnák építeni tevékenységüket. Ebben azonban a többségüknek az idén eddig csalatkozniuk kellett, s a rendelésállományok elemzése alapján a helyzet az év végéig sem változik lényegesen.

A kiskereskedelmi forgalom eddig mintegy 4 százalékkal esett vissza, a mennyiségi mutatókat tekintve már csupán 80 százalékát teszi ki az 1991. évi szintnek. A fogyasztói árak az ősz derekáig 23-24 százalékkal nőttek, a Kopint-Datorg szakértői azonban bíznak abban, hogy az infláció az év végéig (1995 decemberéhez viszonyítva) 20 százalékra apadhat. Az energiaár-emelés elhalasztásának szerintük lehet némi hatása az idei infláció mértékére is: amennyiben a felülvizsgálat nyomán kisebb áremelésekre kerülne sor, az mindenképpen mérsékelné az infláció ütemét.

A lakossági megtakarítási hajlandóság érdemben annak ellenére sem csökkent, hogy a bruttó keresetek reálértéke 2,7, a nettó kereseteké 5-6 százalékkal volt alacsonyabb a tavalyinál. Az okok egyike az lehet, hogy az egy főre jutó reáljövedelem a tavalyinál kevésbé, mintegy 4 százalékkal esik vissza az év végéig. Az idén az államháztartás deficitje a GDP 4,5-5 százaléka körül alakul, a folyó fizetési mérleg hiánya amely tavaly 2,5 milliárd volt – az előirányzottnál alacsonyabb szinten, kétmilliárd dollár alatt marad. A kutatók számításai szerint azonban a külkereskedelmi mérleg deficitje elérheti, sőt meghaladhatja a tavalyi 2,6 milliárd dollárt. A két mérleg közötti különbség növekedésének két oka lehetséges: valószínűleg tekintélyes a folyó fizetési mérlegben mutatkozó szolgáltatásforgalmi többlet, miközben a nettó kamatfizetések összege csökken. Ugyanakkor látni kell, hogy a vámstatiszika szerint értelmezett külkereskedelmi hiány emelkedéséhez két jelentősebb egyszeri tétel is hozzájárult: elmaradt a tavalyi nagy gabonaexport és egyes (főként híradástechnikai) tevékenységek vámszabad területre kerültek át, s emiatt az idén már nem szerepelnek a vámstatisztikában. Persze – teszik hozzá a gazdaságkutatók nem zárható ki, hogy a vámstatisztika által mért külkereskedelmi egyenlegromlás idővel a fizetési mérleg hiányát is növeli majd. Erre utal a külkereskedelem havi adatainak tendenciózus romlása az év közepétől.

A jövő évi kilátásokat illetően a fogyasztás (ezen belül az idei képet is rontó magánfogyasztás) várható alakulása a legnagyobb bizonyta lansági tényező. Azt a kormányzati elképzelést, amely szerint a közösségi fogyasztást egyetlen év alatt újabb 10 százalékkal csökkentenék, a Kopint-Datorg munkatársai értelmetlennek tartják, annak ellenére, hogy a háztartási fogyasztás a közösséginél jóval nagyobb hatást gyakorol a GDP alakulására. Éppen ezért az egyéni fogyasztás alakulásától függően enyhe élénküléssel vagy stagnálással lehet kalkulálni. Ha a magánfogyasztás marad az idei szinten, akkor lehetségessé válna 2 százalékos gazdasági növekedés. Ellenkező esetben leülne a gazdaság.

A KOPING-DATKORG PROGNÓZISA