MŰANYAGALAPANYAG-GYÁRTÁS – A siker titka: állam és konjunktúra

A műanyagalapanyag-gyártás a hazai vegyipar sikerágazatává vált. A három éve még válsággal küszködő szakágazat üzemei ma Magyarország kirakatvállalatai. A sikertörténetben a világpiaci konjunktúra és az állami segítség egyaránt szerepet játszott. Az elmúlt években folyamatosan nőtt a magyar műanyagalapanyag-gyártás mennyisége és értéke. Hosszú távon a hozzá kapcsolódó, de a piaci lehetőségekre érzékenyebb műanyagfeldolgozó-ipar növekedési üteme is [...]

A műanyagalapanyag-gyártás a hazai vegyipar sikerágazatává vált. A három éve még válsággal küszködő szakágazat üzemei ma Magyarország kirakatvállalatai. A sikertörténetben a világpiaci konjunktúra és az állami segítség egyaránt szerepet játszott.

Az elmúlt években folyamatosan nőtt a magyar műanyagalapanyag-gyártás mennyisége és értéke. Hosszú távon a hozzá kapcsolódó, de a piaci lehetőségekre érzékenyebb műanyagfeldolgozó-ipar növekedési üteme is meghaladta a vegyipar egészének növekedését. Az IKM statisztikái szerint a vegyipari termelésnek ma már 21,3 százalékát a műanyag termékek adják, ezzel a műanyagipar itthon is a vegyipar meghatározó ágazatává vált. Ez példaszerűen egybeesik a fejlett országokban megfigyelhető fejlődéssel, ahol a műanyagok gyártása és felhasználása átalakult, s egyre inkább a környezetvédelmi és újrahasznosítási szempontok kerülnek előtérbe. A magyar műanyagalapanyag-gyártás színvonalát, a termékek minőségét jól jelzi, hogy az elmúlt 4-5 évben ez volt az egyetlen vegyipari, sőt az egyetlen ipari szakágazat, amelynek termelése nem esett vissza. Az üzemek folyamatosan magas kapacitáskihasználással működtek, a termelés további növekedésének már határt szab a termelőkapacitások szűkössége. A közeljövőben azonban csak kevés helyen van remény a bővítésre. A technológiai folyamat szűk keresztmetszeteinek feloldásával ugyan terveznek bizonyos bővítéseket a vállalatok, de hamar beleütköznek az alapanyaghiány kemény falába. Ennek lebontásához pedig komoly beruházásokra, például egy új olefinműre lenne szükség. A hazai felhasználás növekedése távlatilag a polietilénalapanyag-gyártás növelését is kívánná, de jelenleg az ehhez szükséges beruházás is túl nagy falatnak látszik.

A magyar vegyipar elsősorban a központi fejlesztési programoknak köszönheti az ipari átlagnál gyorsabb fejlődését. A műanyagipar gerincét adó termelővállalatok közül a BorsodChem Rt.-nél (korábbi nevén BVK) és a Tiszai Vegyi Kombinát Rt.-nél (TVK) indult be a műanyaggyártás a petrolkémiai program részeként. A harmadik fontos szereplő, a Dunastyr 1991-ben már külföldi tőke bevonásával kezdte meg termelését.

A műanyag-alapanyagok közül a poliolefin-gyártás a TVK- nál folyik. Az olefinműnek a fejlesztés eredményeként 300 kilotonna éves kapacitású üzeme a poliolefin-gyártás alapja. Az itt előállított etilénre épül a BorsodChem Rt. PVC-gyártása is. A gyártott poliolefin mennyisége meghaladja a hazai igényeket, annak mintegy 60 százalékát exportálják. A termékek minősége a korszerű gyártástechnológiának és a minőségbiztosítási rendszernek köszönhetően európai színvonalú. A szakértők a hazai felhasználás növekedésével számolnak, így, kapacitásbővülés híján, az export várhatóan csökkenni fog.

A legnagyobb magyar vegyipari vállalat a TVK Rt., amely 20 társaságból álló vállalatcsoportot fog össze. A társaságon belül működik Magyarország egyik legnagyobb műanyag-feldolgozó bázisa, ahol elsősorban csomagolóanyagokat és a mezőgazdaságban használatos termékeket gyártanak. A TVK-nak 65 százalékos részesedése van a hazai polietilén- és 90 százalékos részesedése a magyar polipropilén-piacon. A mintegy 4500 embert foglalkoztató nagyvállalat az ország egyik legeredményesebb cége, 1995-ös adózás előtti nyeresége elérte a 16 milliárd forintot. A társaság nettó árbevétele tavaly 63 milliárd forint volt, ennek mintegy fele exportból származott. Az 1996-os első félévet is jól zárta: nettó árbevétele 31 milliárd forint, adózás előtti nyeresége pedig 6,3 milliárd forint volt.

A TVK 1991 decemberében alakult részvénytársasággá. Az 1992-es krízisévet az adóskonszolidáció segítségével sikerült átvészelnie, s immár három éve nyereségesen működik. Az elmúlt év során a társaság beruházási, fejlesztési és felújítási ráfordításai elérték a 2,8 milliárd forintot. Az idén sikeresen elindult a cég privatizációja, tőzsdei bevezetése. A következő évekre szóló stratégia szerint a fő üzleti tevékenységekkel kell foglalkozni, és le kell választani azokat az egységeket, amelyek nem tartoznak a cég fő profiljába.

A PVC-gyártás magyarországi fellegvára a BorsodChem. Az 1963-ban alapított PVCüzem akkor 6 kilotonnás évi kapacitása mára 210 kilotonnára nőtt. A modern technológiával kiépített kapacitások kihasználtsága az elmúlt években 80 százalék felett volt, az utóbbi két évben pedig 94 százalék körül alakult. A gyártás jelentős hányadát ők is exportálják. A vállalatnak két PVC-üzeme mellett egy 25 ezer tonna évi kapacitású MDI-gyára is működik.

A BorsodChem az egyik legalacsonyabb költséggel dolgozó PVC-gyártó a kontinensen.

A cég részvénytársasággá alakulása működésének legsúlyosabb válságával, piacainak drasztikus hanyatlásával esett egybe. A korábbi években végrehajtott, a vállalat teherbíróképességét meghaladó beruházások, a politikai és gazdasági rendszerváltás, valamint 1991 tavaszától a petrolkémiai ipart egyre inkább sújtó recesszió együttes hatásai válságos helyzetet teremtettek a vállalat működésében. Négy évvel ezelőtt valamivel több mint egymilliárd forint üzemi és 3,2 milliárd forint adózás utáni veszteséget könyvelt el, s termelését is csökkenteni kényszerült. Ekkor határozott költségmegtakarító intézkedéseket vezettek be, átszervezték az értékesítést, valamint a marketing-tevékenységet. A reorganizáció keretében előtérbe került a termékek minőségének javítása. A pénzügyi helyzet megszilárdításának első lépése az adós- és hitelkonszolidáció volt. Ennek keretében az ÁPV Rt. jogelődje megvásárolta a társaság 5,8 milliárd forintnyi hosszú lejáratú kötelezettségét, az APEH és a VPOP pedig hozzájárult ahhoz, hogy a cég az idén tavasszal kezdje törleszteni mintegy 2,6 milliárd forintnyi tartozását. A reorganizációnak és a PVC világpiaci áremelkedésének köszönhetően a BorsodChem 1994-ben újra nyereségessé vált, adózás előtti eredménye 1,9 milliárd forint volt, tavaly pedig már 7,4 milliárd forintot ért el. A társaság 1996. első félévében is pozitív eredménnyel dicsekedhet: 4,1 milliárd forint az adózás előtti nyeresége.

Ezek az eredmények elsősorban a tartósan kedvező piaci helyzetnek köszönhetők, mind bel-, mind pedig külföldön. A cég termékei iránt változatlanul erős a kereslet, bár a PVC világpiaci ára az elmúlt negyedévben jelentősen (körülbelül 40 százalékkal) csökkent. Az MDI világpiaci ára viszont tartós emelkedésnek indult, ami azért fontos, mert a BorsodChem fokozatosan növeli e termék gyártását. Egy hároméves beruházási programot indítottak el 1995-ben, amelyben a PVC-gyártást évi 210-ről 250- kilotonnára, az MDI gyártását pedig 30 százalékkal, 32,5 kilotonnára kívánják növelni. Mindehhez stabil hátteret nyújt a társaság sikeres tőzsdei bevezetése és az elhatározott alaptőke-emelés. A társaságnál meglévő technikai színvonal, a kiépített jó infrastruktúra, a kvalifivált munkaerő és a jó szolgáltatói háttér eredményeként a telephelyen öt külföldi-magyar vegyes vállalat működik, amelyben a BorsodChemnek 30-50 százalékos tulajdoni része van. A cég tovább kívánja javítani a működőtőke számára fontos telephelyi feltételeket, bízva abban, hogy új, korszerű tevékenységek megvalósításával a cég gazdasági potenciálja is növekedni fog.

A rendszerváltás előtti központi fejlesztési programokból kimaradt a polisztirolgyártás fejlesztése. 1991-ig az igényeket teljesen importból fedezték. A Mol Rt. és egy olasz társaság 1988-ban alapított egy polisztirolgyártó céget, amely 1991 tavaszán kezdte el a termelést, Dunastyr Rt. néven. A cég kapacitása évente 65 kilotonna, a termelés közel 80 százalékát exportálják.