Villámangol, gyorstalpaló menedzser, két hét alatt topmodell – ugyan több tízezerért, de megéri, mert nem jár nagy időráfordítással. Csak a végén kiderül: még egy pohár vizet sem tudunk kérni, nem tudjuk kitölteni az áfa-bevallást és egy centivel sem lettünk sem karcsúbbak, sem magasabbak. A felnőttképzéssel foglalkozó cégek szakmai minősítését szövetségük végzi. A védjegy megbízható.
Egy átlagos tanuló vagy továbbtanuló a lehető legkevesebb idő alatt, a lehető legkisebb anyagi és energiaráfordítással szeretné megszerezni a számára szükséges végzettséget. Sok tanfolyamszervező cég az ő kedvükben akar járni akkor, amikor villámsebességű, olcsón megszerezhető tudást ígér. Ezzel szemben be kell látni, hogy minden kurzusnak megvan az a minimális időtartama, amely alatt az adott tudást el lehet sajátítani; a jól átadott ismeretekhez jó tanárok és szakszerű tananyag szükséges; a tanuláshoz pedig méltó környezet. Ennek természetesen ára van, amit a hallgatónak meg kell fizetnie. Ha viszont már pénzt áldoz a képzésére, akkor olyan partnert szeretne találni, amely a tőle elvárt képzést nyújtja.
A verseny tisztaságáért
Az oktatással, képzéssel 17-18 ezer vállalkozás foglalkozik ma Magyarországon, jó részük tőke és tárgyi eszközök híján bérelt helyiségben, tananyaggal és tanárokkal.
A kormány a kilencvenes évek elején egyre nagyobb összeget fordított a munkanélküliek munkába való visszavezetésére és a fiatalok első munkahelyhez segítésére, azaz a munkaerő-piaci képzésre. A törvényi szabályozás és a gyakorlat hiányából fakadó bizonytalanság az állami megrendelésekért folyó kíméletlen harchoz vezetett. Az állami-, a vállalati- és a magánmegrendelőknek is nehéz eligazodniuk az oktatással foglalkozó cégek között, akár tevékenységüket, akár áraikat, akár színvonalukat tekintve. Ennek elősegítésére és a piaci verseny tisztaságának védelmében 1992-ben 40, egymással piaci versenyhelyzetben lévő oktatási cég létrehozta a Felnőttképzési Vállalkozások Szövetségének elődjét, a Kamarát – emlékezik vissza Szilágyi Antal elnök.
A szövetség célja a felnőttképzés és az oktatásszervezés színvonalának emelése, jogi és gazdasági feltételrendszerének javítása, e vállalkozások érdekeinek hatékony képviselete. Valamennyi felnőttképzéssel és oktatásszervezéssel foglalkozó vállalkozás és nonprofit szervezet tagja lehet a szövetségnek, amennyiben ténylegesen végez ilyen tevékenységet. A tagsági viszony fenntartásának feltétele, hogy a felvételüktől számított egy éven belül kérjék minősítésüket. Alakuláskor valamennyi tagra nézve kötelezően szigorú etikai kódexet és minősítési rendszert fogadtak el.
A független szakértőkkel elvégeztetett minősítés két irányú: kiterjed egyrészt a céghitelességre – bejegyzés, személyi állomány, helyiségek -, másrészt a szakmai színvonal felmérésére – oktatott szakmák háttere, tematika, oktatók, pályára állítást segítő tréningek. A minősítés egy kérdőív kitöltésével kezdődik, amelynek alapján a szövetség kijelöli a háromtagú minősítőbizottságot. A bizottság tagjait egy kétszáz független szakértőből álló listáról választják ki, amelyet az ágazati minisztériumok és a kamarák állítottak össze. A bizottság elvégzi az átvilágítást, és annak alapján ajánlja vagy nem ajánlja a céget a minősítésre. A három évre szóló minősítést végül a szövetség elnöksége adja ki (de volt már arra is példa, hogy ezt elutasította).
Kérdésünkre Szilágyi Antal elmondta, hogy a cégek saját költségén végrehajtott minősítéshez piaci előnyök is kapcsolódnak, hiszen az Országos Foglalkoztatási Alap pályázatainál a minősített társaságokat részesíti előnyben. A szövetség megállapodást kötött az ágazati minisztériumokkal, hogy az oktatási cégeket érintő jogszabályok előkészítésébe bevonják őket. Sum István, a Munkaügyi Minisztérium munkaerő-piaci képzések főosztályának vezetője kedvezően értékeli a szövetség tevékenységét, mert így az oktatásszervező cégek egységes álláspontot tudnak kialakítani és közvetíteni az őket érintő kérdésekben.
Cél az ISO 9000
A főosztályvezető jónak tartja a minősítési rendszert, hiszen a minisztérium nem támaszthat ilyen követelményeket, annál is inkább, mert a piac állami beavatkozás nélkül is jobban elismeri a minősített cégeket. Szilágyi Antal szerint a piacon jártasabb, jórészt saját forrásból tanuló közép- és felsővezetői réteg jobban odafigyel a minősítésre, mint az a vállalati humánmenedzser réteg, akiktől a cégmegrendelések érkeznek. A szövetség elnöke a minősítés jövőjét a szakmai színvonal ellenőrzésében látja, különös tekintettel a nemzetközi minőségi követelmények, az ISO 9000-es minőségbiztosítás bevezetésére.
A szövetségnek két nagy tagozata van: a nyelvet és a számítástechnikát oktatóké, és szeretnék létrehozni a menedzserképzők tagozatát is. (Három évvel ezelőtt, negyven lehetséges tag közreműködésével egyszer már megkísérelték létrehozni a Menedzser és Üzletember Képzők Szövetségét, amelyet a többszöri tárgyalások ellenére, az érdekazonosság hiányában végül nem sikerült megalapítani.)
A szövetségnek érdeke a jó kapcsolat a gazdasági kamarákkal, hiszen a képzés, oktatás területén a kamarák komoly feladatokat kaptak, ám az oktatócégek szakmai érdekképviselete továbbra is a szövetség feladata.