Az Öböl-háború óta először az Egyesült Államok hozzájárult, hogy Irak 2 milliárd dollár értékű olajat adjon el, s a befolyt összeget humanitárius célokra fordítsa. Madelaine Albright, az USA ENSZ-nagykövete úgy indokolta Washington döntését, hogy az olajeladás élelemhez és gyógyszerhez juttatja az iraki civil lakosságot. (Az ENSZ BT szankciós bizottságában hetek óta már csak az USA ellenezte az engedély megadását.) A hírre az olajárak előbb 2 százalékkal estek, majd visszakúsztak a hordónként 19,475 dollárra. A napi 700 ezer hordónyi iraki nyersolaj megjelenése – hat év szünet után – egyesek szerint az olajár hanyatlását okozhatja, mivel Bagdad bizonyára megpróbálja magához édesgetni a szankciók miatt elvesztett vásárlóit. Az ENSZ főtitkára azzal a feltétellel fogadta el a múlt hónapban a szankció átmeneti feloldását, hogy szigorítják az ellenőrzést. Albright asszony megnyugtatta: Washingtonnak gondja lesz rá, hogy kizárólag a rászoruló iraki civilek lehessenek az olajeladások haszonélvezői. Az értékesítésre várhatóan 6 hónapot kapnak az irakiak. A BT tavalyi határozata értelmében Bagdadnak a befolyt összegből 1,1 milliárdot élelmiszerre és gyógyszerekre, 600 milliót háborús jóvátételre, 260-300 milliót a kurd kisebbség segélyezésére, 40-100 milliót pedig az ENSZ iraki megfigyelő misszióinak támogatására kell fordítania.