Az év eleje óta tartó budapesti hossz egyik legnagyobb nyereségét az Inter-Európa Bank tulajdonosai könyvelhetik el, pedig a kezdeti hónapokban a társaság papírjai nem voltak még reflektorfényben.
A feltörekvő piacok (emerging markets) többségének történetében a tavalyi év első két hónapja volt a közelmúlt legsötétebb időszaka akár a gazdaságok strukturális feszültségeinek kiéleződését, akár a tőkebeáramlást – pontosabban -kiáramlást – nézve. Amerikában egy hosszabb kamatemelési ciklus ért véget 1995 végén. Így nem csoda, ha abban az időszakban csekély volt ezen országok népszerűsége a pénzügyi befektetők körében, és ez a tőkeimportra kiéhezett országokat a fizetésképtelenség határára – Mexikót azon is túlra – sodorta.
Magyarországon a Bokros Lajos nevével fémjelzett radikális intézkedések egy olyan strukturális átrendeződési folyamatot indítottak el, amelytől a gazdaság újra megbízható állapotba került. Többek között ez az egyik magyarázata annak, hogy a fejlett gazdaságokat jellemző kamatcsökkentések nyomán kialakuló újabb likviditási ciklusban – amely ez év januárjától terjedt ki a feltörekvő gazdaságokra – a Budapesti Értéktőzsde árfolyam-emelkedése az összes vetélytársát megelőzte.
A Bokros-féle hatások közül a reálbérek alakulása volt az egyik legfontosabb a tőzsdei kibocsátók nyereségességének javulása szempontjából. A makrogazdasági hozzáadott értékből a bérek körülbelül 60 százalékkal, a profitok körülbelül 20 százalékkal részesednek. Ez azt jelenti, hogy például az idei első negyedév 7-8 százalékos reálbér-csökkenése körülbelül 21-24 százalékos reálprofit-növekedést eredményez. E kis modell következtetéseit a tőzsdei cégek eredményei látványosan visszaigazolják 40-50 százaléknyi első negyedéves nominálprofit-növekedésükkel.
A makrogazdaság helyzetére talán legérzékenyebb reagáló ágazat a bankrendszer. A likviditási helyzet, a gazdaság iránt megnyilvánuló bizalom ezt a szektort érinti először. Amíg nincs bizalom, addig a bankrészvények erősen alulértékeltek maradnak például a termelő vállalatokéhoz képest. Ahogy a Bokros-csomag hatására a gazdaság finanszírozhatatlanságának veszélye elmúlt, úgy hozták be a bankpapírok először az ebből adódó lemaradásukat, hogy a következő lépésben aztán már az eredményekkel összhangban lévő részvényárfolyam-emelkedés melengesse a tulajdonosok szívét.
További ágazati sajátosság, hogy a törvényi szabályozás júliustól feloldja a külföldi tulajdonlás maximálását, illetve annak kormányengedélyhez kötését. Az ebből származó spekulatív vásárlások újabb energiát adtak az IEB-részvények szárnyalásához.
A kedvező makrogazdasági környezet mellett a társaság eredményeinek, illetve növekedési tartalékainak is fontos szerep jutott az árrobbanásban. Jól strukturált tevékenységek; elérhető célok; a banktechnológia folyamatos fejlesztése; óvatos hitelezési politika, mely a külkereskedelem finanszírozására törekszik; szolgáltatások bővítése a folyó fizetési mérleg tranzakciók terén; forrásszerzési lehetőségek növelése a szolgáltatási paletta (bankkártya, telefonos szolgáltatások stb.) és a fiókhálózat bővítésével. A bank menedzsmentje képes megfelelni a magyar bankrendszer kihívásainak, amelyek pillanatnyilag az exportáló vállalatok ügyfélként való megszerzését és a lakossági szolgáltatások bővítését állítják előtérbe, elsősorban a nagybankok piacvesztésének terhére.
Bár az általánosan elterjedt vélekedés szerint a régió tőzsdéinek hangulatára markánsan rányomhatja bélyegét az orosz választások kimenetele, Magyarországon még egy esetleges oroszországi fordulat esetén sem várható pánikszerű tőke-kimenekítés. Földrajzi fekvésénél fogva Lengyelországot sokkal érzékenyebben érintheti egy orosz “földcsuszamlás”, amely az ijedtség elmúltával Magyarországon akár pótlólagos tőke-beáramlást is eredményezhet.
A világgazdaság vezető országaiban az év harmadik negyedévétől mindenképpen kamatemelésekre kell számítani, ami a BÉT-en a hossz megtorpanását okozhatja. Az árfolyamok drámai esésétől ennek ellenére nem kell félni (hacsak nem lepi meg a nagyérdeműt a nyár egy újabb árrobbanással, ahonnan visszaeshetnénk). Általában a részvények ez idő tájt nem nevezhetők túlértékeltnek, így az egyes vállalatok reálnövekedésével együtt az árfolyamaik is tovább emelkedhetnek.
A bankrészvényekre használatos árformula szerint az adózott eredményt a hosszú távú kamatlábbal diszkontálják. Ha ezt jelenleg 22 százaléknak vesszük (bekalkulálva, hogy az infláció csökken), akkor 39-40 ezer forintos IEB-árfolyam még elfogadható lehet. Annál magasabb ár esetén viszont a papír már túlértékeltté válna, legalábbis a jelenlegi vállalati eredmény és inflációs környezet mellett.