VERSENYHIVATAL KONTRA BIZTOSÍTÓK – Megint gyanú

Új időszámítás kezdődhet a biztosítók háza táján: az év elejétől velük szemben is eljárhat a Gazdasági Versenyhivatal tisztességtelen piaci magatartás miatt. Máris több eljárás folyik a biztosítók ellen, amelyek némi visszatetszéssel fogadták a versenyfelügyelet fellépését. Pedig jöhet még számukra rosszabb is, hiszen a Versenyhivatal kartellgyanú miatt etikai kódexének módosítására szólította fel a Magyar Biztosítók Szövetségét. [...]

Új időszámítás kezdődhet a biztosítók háza táján: az év elejétől velük szemben is eljárhat a Gazdasági Versenyhivatal tisztességtelen piaci magatartás miatt. Máris több eljárás folyik a biztosítók ellen, amelyek némi visszatetszéssel fogadták a versenyfelügyelet fellépését. Pedig jöhet még számukra rosszabb is, hiszen a Versenyhivatal kartellgyanú miatt etikai kódexének módosítására szólította fel a Magyar Biztosítók Szövetségét.

A biztosítók – a bíróságok kivételével – mindeddig érinthetetlenek voltak a versenyjog számára. Az 1990-ben elfogadott törvény szabályai ugyan rájuk is vonatkoztak, azonban nem akadt, aki eljárjon a feltételezett jogsértések ügyében. A törvény ezt a jogot az Állami Biztosításfelügyeletnek (Ábif) adta, azonban sohasem készült el az Ábif verseny-felügyeleti vizsgálat megindításához szükséges eljárási rendje. A biztosítási törvény 1996 eleji hatályba lépése véget vetett ennek a jó világnak: a versenyfelügyelet átkerült a Versenyhivatalhoz, és ezt a változást már néhány hónap után is a saját bőrükön tapasztalhatják a biztosítók.

Németh György, a Versenyhivatal pénzügyi szolgáltatások irodájának vezetője a tapasztalatokról elmondta: a Versenyhivatal fennállása alatt egyetlen olyan gazdasági ágazat sem volt, ahol olyan szembenállást, tiltakozást és visszautasítást váltott volna ki a hivatal eljárása, mint a biztosítóknál. Ez szerinte arra vezethető vissza, hogy a cégeket váratlanul érte a versenyfelügyelet fellépése, nem készültek fel a biztosítási törvény elfogadásának eme következményére.

Ez a tanulási idő aligha lesz hosszú, hiszen a Versenyhivatalban felmerült a gyanú: a biztosítók olyan megállapodásokat kötöttek, olyan összehangolt magatartást folytatnak, amivel a versenytörvény kartelltilalmát is sérthetik. Meglehet, ezt a biztosítók észre sem vették, hiszen öt évig nem volt olyan szerv, amely verseny-felügyeleti jogokat gyakorolhatott volna felettük, így nem is figyelmeztette őket senki, hogy ebből még baj lehet.

A Versenyhivatal szakemberei a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) mind a 14 társasága által aláírt etikai kódexében több olyan kitételt is találtak, ami versenykorlátozó magatartást jelenthet. Bár a hivatal még nem indított eljárást az ügyben, ám jelezte a Mabisznak, hogy etikai kódexét aggályosnak tartja. Egyben kérte, hogy észrevételeire figyelemmel vizsgálja felül azt, és válaszát, intézkedését közölje a versenyhatósággal. A Mabisz azt ígérte: március végéig áttekinti a jelzett problémákat, és választ ad a Versenyhivatalnak. Ez azonban mindeddig nem történt meg. Nyilvánvalónak látszik, hogy a versenyfelügyelet kérése több, mint egyszerű óhaj; ha ugyanis a biztosítók nem lépnek, vagy a változtatás nem elégíti ki a hatóságot, akkor könnyen hivatalból megindított kartellvizsgálatba torkollhat az ügy.

Magyarországon eddig még nem volt gyakorlat a szakmai szövetségek etikai kódexének hasonló vizsgálata, azonban külföldön, például az Egyesült Államokban már akadt arra példa, hogy a versenyhatóság elmarasztalta ilyen kartellezés miatt az érintett szövetséget, és a bíróság jóváhagyta a döntést. Ha erre az eljárásra nálunk sor kerül, akkor ezt az aláíró biztosítótársaságok ellen indíthatná el a Versenyhivatal. A Mabisszal szemben ugyanis ezt nem teheti meg, hiszen a szervezetre jelenleg nem vonatkoznak a versenytörvény szabályai.

A biztosítók sem vitatják, hogy az etikai kódexben bizonyos változtatásokra szükség van – mondta el érdeklődésünkre Kepecs Gábor, a Mabisz elnöke. Ennek megfelelően a szövetség március 19-i közgyűlésén a tagbiztosítók arról határoztak, hogy a Versenyhivatal észrevételeinek megfelelően módosítják az érintett paragrafusokat. Azt viszont meglehetősen értetlenül fogadták, hogy a hivatal olyan esetekben indított eljárást a biztosítók ellen, amelyek – álláspontjuk szerint – nem versenyjogi, hanem egyszerű panaszügyeknek tekinthetők. Éppen ezért a társaságok kezdeményezték egy úgynevezett Biztosítási Fórum létrehozását, ahol a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet, a Mabisz és a Versenyhivatal szakértői közösen dönthetnének arról: mely ügyek tartoznak az általános fogyasztóvédelem, melyek a Versenyhivatal, és melyek a biztosítók panaszirodáinak hatáskörébe.

Azzal a Mabisz elnöke részben egyetértett: a társaságokat váratlanul érte, hogy a biztosítási törvény hatályba lépését követően megváltozott az ágazat versenyfelügyelete. Véleménye szerint azonban ebben a korábbi évek “foghíjas” szabályozása is nagyban ludas, hiszen a társaságok nem tudták, hogyan igazodjanak az általános versenyszabályokhoz. Az etikai kódex létrehozásának elsősorban az volt a célja, hogy a piaci szereplőknek – legalább “belső használatra” – legyen egyfajta útmutatójuk a versenyjogi kérdésekben.

Hasonlóan vélekedett Trunkó Barnabás, a szövetség főtitkára, egyúttal az etikai kódex megalkotója is. Tény, hogy a kódex néhány ponton eltér a hatályos versenytörvénytől, azonban a biztosítási üzletágat – speciális pénzügyi szolgáltatásként – a világ számos országában a versenyjog “kedvezményes” elbánásban részesíti. A kartellváddal kapcsolatban a főtitkár megjegyezte: a biztosítási törvény kimerítően tárgyalja azokat a sajátos biztosítási tevékenységeket, amelyek kivételt képeznek az általános versenyjog hatálya alól. Ilyen többek közt a kockázat-elbírálás alapelveinek egységesítése, azonos káradatok, halandósági táblák vagy prognózisok használata. E csoportos mentesség megadásával egyébként a biztosítási törvény automatikusan módosította a versenytörvény hatályos szabályait, így a biztosítókat nem érheti az a vád, hogy üzleti lépéseiket egyeztetve teszik meg a piacon. Formailag azonban annyiban érthető a Versenyhivatal kifogása, hogy a kódexben – mivel az jócskán a biztosítási törvény előtt készült – nem azonos szavakkal szerepel a csoportos mentességre vonatkozó tevékenységek leírása. Éppen ezért a szövetség közgyűlése úgy döntött, hogy az említett passzus helyére egy az egyben átemelik a biztosítási törvény vonatkozó részeit.

A Versenyhivatal által ugyancsak nehezményezett úgynevezett alákínálás tilalma (amikor tisztességtelen azonos biztosítási szolgáltatásért a versenytársénál alacsonyabb díjat kínálni) a főtitkár szerint éppen azt célozta, hogy a biztosító túlzott kockázatvállalása miatt ne sérüljenek az ügyfelek érdekei. Ennek ellenére figyelembe vették a hivatal ajánlását, és az említett részt törölték a kódexből. Szerinte ebben a kérdésben a Versenyhivatalnak még “nagy meccsei” lesznek az Állami Biztosításfelügyelettel is, hiszen a biztosítási törvény bevezette az úgynevezett minimális díj elvét, amelynek betartása felett a felügyeletnek kell őrködnie. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a nem-életbiztosítási piac közel felét a kötelező biztosítás teszi ki, ahol minden biztosító államilag meghatározott díjat alkalmaz.

A főtitkár zavarának adott hangot amiatt is, hogy a hivatal kifogásolt egy – szerinte önkorlátozó – reklámetikai paragrafust, amely tiltja a biztosítói tevékenység összehasonlítását más versenytársakéval. Szerinte a biztosítók eddig reklámjaikban példás módon elkerülték az összehasonlítást a hasonló pénzügyi szolgáltatást végző intézményekkel (például bankok, önkéntes pénztárak), ami furcsa mód sértette a hivatal ízlését.

A Mabisz vezetése mindazonáltal nem akar összeütközést ilyen apró részletekben, ezért felhatalmazást kapott a közgyűléstől: kezdeményezzen tárgyalásokat a Versenyhivatal illetékeseivel. Szerintük ezeken a megbeszéléseken sikeresen tisztázni lehet majd a vitás kérdéseket, és – hasonlóan a pénzintézeti szektorhoz – egy rövid átmeneti időszakot követően az ágazat alkalmazkodni tud majd az új szabályozás nyújtotta keretekhez. Ugyanakkor a biztosítók szerint a Versenyhivatalnak is fel kell készülnie az ágazat felügyeletére, hiszen a biztosítás különleges termék, amelyet nem lehet egy kalap alá venni például a fogyasztási cikkekkel. A folyamatban lévő eljárások is azt bizonyítják, hogy egyelőre a hivatal előtt sem teljesen világos: hogyan kezelje, és egyáltalán kell-e kezelnie a biztosítási panaszügyeket.

Németh György szerint a hivatalnak nincs választási lehetősége: ha a kérelem megfelel a törvény által támasztott követelményeknek, akkor ki kell vizsgálniuk azt. Mint megtudtuk, az év eleje óta tíz kérelem érkezett a biztosítók ellen a pénzügyi szolgáltatások irodájához, bár ebben már az önkéntes pénztárakkal szembeni kérelmek is szerepelnek. Az irodavezető viszont hangsúlyozza: a biztosítási piacot ők nem 14 szereplős ágazatként kezelik, mert idetartozónak tekintik a biztosítópénztárakat is, amelyekre ugyanúgy érvényesek a versenytörvény előírásai, mint az üzleti biztosítókra. A beérkezett kérelmek mindegyikét a szolgáltatásokat igénybe vevő magánszemélyek, vállalkozások nyújtották be, fogyasztók megtévesztését, gazdasági erőfölénnyel való visszaélést vagy tisztességtelen piaci magatartást sérelmezve. Máris több vizsgálat folyik, bár még nem mindegyik esetben dőlt el, hogy a kérelem nyomán indul-e eljárás, vagy azt az első szakaszban elutasítják.

Az irodavezető a konkrét ügyekről és az eljárás alá vont biztosítókról nem ad információt, azonban biztosítói forrásokból úgy értesültünk: a Hungária és az ÁB-Aegon ellen egyaránt folynak gépjármű-biztosításokkal kapcsolatos vizsgálatok, sőt az egyikben a múlt héten megszületett a Versenytanács határozata is (lásd külön anyagunkat). A már eddig is sok vihart kavart Támasz Nyugdíjpénztár ellen ugyancsak eljárás indult.

Németh György szerint az ügyfelek rohama később valószínűleg alábbhagy, hiszen számukra is kiderül: nem minden vitás kérdés jelent egyben versenyjogi sérelmet is. Arra hívja fel a figyelmet: amennyiben a kérelmező eleget tesz a törvényben meghatározott előírásoknak, a Versenyhivatalnak akkor is le kell folytatnia az eljárást, ha már kezdetben nyilvánvaló, hogy a felek közötti vita nem versenyjogi ügy. Így az eddig megindult eljárások között is akad olyan, ami vélhetően a kérelem elutasításával végződik majd. Ez azonban nem jelenti azt, hogy például egy kárrendezési kérdés szükségképpen kizárólag polgári jogi kérdés lenne. Egy ilyen tartalmú kérelem esetén a Versenyhivatal nemcsak a konkrét ügyet vizsgálja, hanem ennek kapcsán a biztosító gyakorlatát is megnézi. Ennek alapján szab ki bírságot, és tilt el teljes körűen valamely magatartástól, ha jogsértést állapít meg. Így egy tízezer forintos gépjárműkár-vita akár tízmilliókra rúgó bírságot is eredményezhet a Versenytanács előtt.

A kérelmek zuhatagát talán megszűri egy-két elutasító versenytanácsi határozat, és a fogyasztóvédelmi ügyek részben átáramolhatnak az Ábif-hez, amely az új törvényben ilyen funkciókat is kapott. A biztosítóknak azonban alighanem a kevés ügy is sok lesz, hiszen egy nyilvánosságot kapott elmarasztalás talán minden más cégnél érzékenyebben érinti őket. Az ügyfelek bizalomvesztése ugyanis nagyobb tehertételt jelenthet, mint néhány millió forintnyi bírság kifizetése.