A világ sokat változott száz év alatt, és a technika fejlődésével egészen más randikultúra alakult ki, mint elődeink idejében. Akkoriban a házasságok kevésbé szóltak a szerelemkultuszról, inkább a vagyon és az egzisztencia számított, vagy legalábbis többet nyomot a latba. És máshogy ismerkedtek: ha akadt udvarló, akkor kitartóan, hónapokon, éveken keresztül igyekezett meghódítani a kiszemelt lányt. Ma már ritkán hallani olyat, hogy egy férfi vagy egy nő akár egy éven át vár valakire, főleg úgy, hogy közben senki mással nem randizik, nem is érdekli más. A randiappokkal felgyorsult az ismerkedés: sokszor az a forgatókönyv, hogy egy-két találkozás után eldöntjük, lefekszünk-e az illetővel, majd a további találkozások ideje alatt kitaláljuk, hogy szeretnénk-e kapcsolatot is vagy csak ennyi volt. Már ha egyáltalán eljutunk odáig, hogy többször is találkozunk.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Azoknál a klienseknél, akik elakadtak a párkeresés folyamatában, akik nehezen veszik rá magukat az ismerkedésre, gyakori kérdés, hogy mit illik ebben a helyzetben csinálni és mit nem szabad. Lehet-e több emberrel is randizgatni? Vagy ha már egyvalakivel összejön egy találka, onnantól kezdve nem is szabad mással is próbálkozni, amíg el nem dől, hogy alakulnak a dolgok az előző randipartnerrel? A kérdés teljesen jogos, akár férfi teszi fel, akár nő. De nemcsak emiatt más randizni, mint a történelem során eddig bármikor: akár azért, mert nagyon hamar egyoldalúvá válhat az érdeklődés, vagy éppen azért, mert nemcsak személyesen, hanem írásban és telefonon is fel kell venni a kapcsolatot.
Annál jobb, minél rövidebb az első találkozás
A randiappok arra jók, hogy olyan emberekkel találkozzunk személyesen, akikkel lehet, hogy másképp elkerülnénk egymást. Miközben az ismerkedést segítő alkalmazások hátránya, hogy képeken keresztül válogatunk, nem pedig aszerint, hogy milyen az illető hangja, kisugárzása, milyenek a gesztusai. Az első találkozás ezek miatt fontos, és akkor tesszük jól, ha nem várunk vele sokat –azaz nem csetelünk előtte hetekig. A hosszabb cseteléssel hamar kialakulhat valamiféle vonzalom, egy idea felé, hiszen fogalmunk sincs, ki is az illető, mi magunk építünk köré varázst. Pedig a varázsnak inkább a személyes találkozásokon kellene megtörténnie, ezért is fontos erre törekedni az első egy-két napnyi párbeszéd után.
Ha sikerül megbeszélni egy találkozót, arra is jó, ha figyelünk, hogy ez ne rögtön randi legyen, hanem csak egy beszélgetés, amin keresztül megismerjük a másikat. A kávézás erre tökéletes lehet, napközben valamikor, és erre nem is kell különösebben készülni, sem új ruhát venni, sem pedig kocsikulcsot villantani (azt egyébként sem). Az első egy-két találkozás így mindenki számára kényelmes és biztonságos élmény lehet, ezek után pedig eldönthetik, merre tovább. Van, hogy nincs meg az a bizonyos kémia, azaz a kisugárzás, az a plusz, amit mindannyian keresünk a másikban, ilyenkor azt érdemes mérlegelni, hogy milyen típusú kapcsolatra keresünk partnert – ha hosszú távra, akkor más értékeket nézünk a randipartnerben, mint ha egyéjszakás kalandra vágyunk.
Az első pár komolyabb randit is érdemes időkorláthoz kötni (maximum két óra például), leginkább azért, hogy az elvárásokat a háttérbe szorítsuk: a férfiaknál ilyen lehet a szexuális teljesítménnyel kapcsolatos elvárás. A szexuális együttlétnek van egy természetes folyamata, a randizásoknál éppen az a legnehezebb, hogy azt hisszük, a partner elvárja a szexet vagy a csókot, így a saját vágy háttérbe szorul, csak a feltételezett elvárás marad. Ezért okos döntés a szexet egy kicsit felvezetni, csókkal, simogatásokkal például a randik végén.
Hagyjunk időt az első találkozás és a randizás között!
Sokan elkövetik a hibát, hogy gyorsan beleszaladnak olyan kapcsolatokba, amiket később megbánnak. A matchek után jöhetnek a kávézások (két alkalom elég), utána a randik, de mielőtt továbblépnénk, célszerű egy hetet várni. Egyrészt azért, mert eldönthetjük, hogy később is érdekel-e minket az illető, és azért is, mert így legalább időt adunk a szexnek is. Ez nem azt jelenti, hogy bárkit lebeszélnék az első randis szexről, egyszerűen azért érdemes várni, mert egy-két hét elég ahhoz, hogy lássuk a másik fél szándékát.
Az is a szex halogatása mellett szól, hogy továbbra is találkozzunk másokkal is, hiszen egy vagy két szexuális együttlét nem elég ahhoz, hogy eldöntsük, mit is szeretnénk a másiktól. A randiappok esetében pedig a gyorsaság fontos, ahogy az is tény, hogy minél több emberrel beszélünk meg kávézásokat, annál biztosabb, hogy megtalálhatjuk, akit keresünk. Ezért is jó, ha egy időben (ami akár egy-két hónapos időtartam is lehet) több emberrel is találkozgatunk, és nem ígérünk hűséget és kizárólagosságot már az első találkozás alkalmával.
A randik előrehaladtával egyértelműen látszik majd, van-e bármi közös bennünk, és tervezünk-e hosszabb távon egymással. Hogy minél inkább tudjuk, jó partnert választottunk, érdemes önmagunkat adni. Legyen szó humorról, vagy akár arról, hogy mennyit együnk a randivacsorán, ha mindenki saját magát adja, hamarabb kiderülhet, tényleg passzolunk-e egymáshoz. Ezért is jó a személyes találkozás, és nem szabad sokáig csetelgetni – az csak a plátói érzelmeket erősíti fel, és a másik idealizálását.
Párkapcsolati és szexológiai tanácsadással foglalkozó szerzőnk korábbi cikkeit ide kattintva olvashatod el.