Reagan haláláig szenvedett egy tüdejét ért lövéstől

A zakkant elméjű merénylő azért akarta megölni az Egyesült Államok elnökét, hogy felkeltse Jodie Foster színésznő érdeklődését.
Kapcsolódó cikkek

Ifjabb John Warnock Hinckley családja egyáltalán nem arra predesztinálta, hogy fél életét börtönben töltse, sőt. Édesapja többszörös milliomos olajvállalkozó volt, a Vanderbilt Energiatársaság vezetője, társadalmilag elismert, hírneves személy, még egy karitatív szervezet elnöki tisztét is betöltötte. Az ifjú gyermekkorát Texasban töltötte, ahol többféle sportot űzött, zongorázott,  majd a lubbocki Texas Tech Egyetemre felvételizett, de soha nem fejezte be. Mindössze 20 évesen, 1975-ben Los Angelesbe ment, hogy dalszövegíró legyen.

A Taxisofőr ihlette

Nem jött össze, ettől kezdve gyakorlatilag cél nélkül tengett-lengett, haza csak akkor látogatott, ha pénzre volt szüksége. És ekkor, az 1970-es évek vége felé kezdődtek a bajok. Fegyvert vásárolt, lőgyakorlatokon vett részt, nyugtatókat, antidepresszánsokat szedett, és egyre inkább befelé fordult, érzelmei felé.

Az 1976-os Taxisofőr című film ihlette meg, melyben a főhős (Robert de Niro) merényletet követett el egy szenátor ellen, hogy megmentse a Jodie Foster alakította fiatal prostituáltat.

Hinckley a film betege lett, menthetetlenül beleszeretett a színésznőbe. Egyre inkább elborult elméje pedig nem tudta feldolgozni, hogy a nő számára elérhetetlen.

Verseket küldött neki, folyamatosan zaklatta, amikor Foster beiratkozott a Yale Egyetemre, Hinckley is New Havenbe költözött, és követte a nőt, üzeneteket csúsztatott be az ajtaja alatt, telefonon hívogatta.

Végül elhatározta, valamilyen nagy dobással hívja fel magára Jodie Foster figyelmét. Gépeltérítésen, a színésznő szeme láttára elkövetett öngyilkosságon gondolkodott, majd a Taxisofőr hatására az elnök meggyilkolása mellett döntött.

Hat lövés dördült

Egészen mélyen tanulmányozni kezdte a Kennedy-gyilkosságot, először Jimmy Carter elnök, majd az 1981. január 20-án beiktatott Ronald Reagan került célkeresztjébe. Mint ahogy maga Hinckley a titkosszolgálatéba: a Secret Service számára feltűnt, hogy a férfi rendszeresen megjelent Carter, majd Reagan előadókörútjain. Egyszer még őrizetbe is vették illegális fegyvertartásért, végül kiengedték látókörükből.

Hinckley pedig akcióba lépett. Reagan 1981. március 30-án egy szakszervezeti konferencián vett részt, ahonnan a programnak megfelelően fél kettőkor távozott. A várakozó tömeg és fotósok mellett haladt az épülettől a már járó motorral várakozó elnöki konvoj felé, amikor Hinckley elrántotta pisztolyát és hat lövést adott le.

Az első fejen találta James Bradyt, a Fehér Ház sajtófőnökét – nem halt meg, de élete további részét kerekesszékben töltötte, később aktívan bekapcsolódott a fegyvertartási szabályok szigorítása érdekében. A második golyó egy rendőrt talált el, ő teljesen felépült. A harmadik lövés az elnök feje fölött húzott el, a testőrök ekkor már megkezdték az elnök menekítését az autója felé.

A negyedik lövés hason találta az elnököt testével védő Timothy McCarthy titkos ügynököt, később ő is teljesen felépült. Az ötödik a limuzin golyóálló üvegéről pattant vissza, a hatodik viszont az autó oldalán megpattanva Reagan testébe fúródott a bal hónaljánál, kicsivel a szíve előtt állt meg.

Ma mindenki republikánus

Az elnököt azonnal kórházba szállították, ahol lezajlott az azóta világhírűvé vált megjegyzése, majd az egyik demokrata érzelmű orvos válasza:

-Remélem, itt mindenki republikánus!

-Elnök úr, ma mindannyian republikánusok vagyunk!

Súlyos sérülés volt, Ronald Reagan pedig már 70. esztendejét taposta, de nemcsak túlélte, de hihetetlenül hamar talpra is állt: április 11-én visszatért a Fehér Házba. Hivatalosan teljesen felépült, ám közeli ismerősei szerint haláláig szenvedett a sérüléstől.

A merénylő meg sem próbált menekülni. Beszámíthatatlanságra hivatkozva a bíróság felmentette, a St. Elisabeth Kórház elmegyógyintézetébe került, ahonnan 2016-ban engedték ki jó pár megkötéssel.