Kiből lehet nevelőszülő?
Az SOS Gyermekfalvak pontokban foglalta össze, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy valakinél bérezésért cserébe ideiglenesen elhelyezhessenek gyereket. A megfelelő személyiség, lakhatási és egészségügyi állapot mellett fontos az elhivatottság és a motiváció is, illetve az, hogy legalább 24 éves, és
Előnyt jelent az, ha valaki ismeri a származási ország nyelvét és/vagy kultúráját.
30-40 gyerekről lehet szó
Az SOS Gyermekfalvakhoz többek között azért fordultunk, hogy megtudjuk, mi van, ha a szülő(k) nem beszéli(k) a nyelvet, hogy muszáj-e, hogy egyikük folyamatosan otthon legyen, és hogy terveznek-e családegyesítést. Válaszukból megtudtuk, hogy
lehetőleg olyan befogadó szülőket keresnek, akik beszélik a gyerek nyelvét, illetve nem fontos, hogy az illető egész nap ráérjen, ugyanis a tervek szerint köznevelési intézménybe járnak majd az egyedül érkező menekült gyerekek. Ebben és a magyar nyelv megtanulásában is segítenek majd. Ahol lehetőség van rá, ott közreműködnek a megfelelő hatóságokkal a családegyesítés érdekében.
Megtudtuk, hogy jelenleg 30-40 menedékkérő, illetve menekült gyermek van gyermekvédelmi ellátásban, de létszámuk változó. Az SOS közel 400 gyerek (ebben benne vannak az állami gondozottak is) számára biztosít nevelőszülői gondoskodást, a menedékkérő és menekült kiskorúak számára interkulturális közvetítőket, programokat, magyar nyelvtanítást garantál, a 12 évnél fiatalabbak és lányok számára nevelőszülőket keres.
A jelenleg kísérő nélküli kiskorú gyerekek először a fóti gyermekközpontba kerülnek, ahol a szervezet kiegészítő szolgáltatásokat nyújt, a déli határon pedig gyermekorvosokat biztosítanak és adományokat (ruhát, gyógyszert) visznek.
akik társadalmi vészhelyzet, esetleg háborús konfliktus által sújtott területről kerültek Magyarországra.
Mi lesz a lemondó nyilatkozattal?
Ahhoz, hogy valakit Magyarországon örökbe fogadhassanak nevelőszülők, lemondó nyilatkozatot kell szerezni a vér szerintiektől. Itt azonban nem örökbeadásról, hanem ideiglenes befogadásról van szó, ahol ez nem szükséges. A Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalának gyámhatóságától megtudtuk,
a hatóság az elhelyezésről szóló határozat meghozatalához a javaslatot a megyei vagy fővárosi gyermekvédelmi szakszolgálattól kapja, így tehát arra is a szakszolgálat tesz javaslatot, hogy a gyermek nevelőszülőhöz vagy gyermekotthonba kerüljön attól függően, hogy melyik elhelyezés szolgálja leginkább a gyermek érdekeit.
Mint írták, kísérő nélküli kiskorúnak tekintendő az a tizennyolcadik életévét be nem töltött menedékjogi kérelmet benyújtó külföldi gyermek, aki jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett Magyarország területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="2000" width="3000" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Hamis néven elveszhet a gyerek
Egy afgán származású, az örökbefogadási rendszer sajátosságait jól ismerő szakértővel is beszélgettünk arról, hogy mik a menekült gyerekek ideiglenes örökbefogadásának esetleg buktatói. Úgy látja, az egyik legnagyobb veszély, hogy ha valaki okmány nélkül érkezik és nem az igazi nevén regisztrálják, akkor a szülei is nehezebben vagy szinte egyáltalán nem találnak rá, ha esetleg utána jönnek.
Az azonosításhoz pont ezért használnak ujjlenyomatot, illetve fényképet és ott van a jegyzőkönyv is. Tudunk olyanról, aki egy néven bejelentkezett Magyarországra, egy másikkal Ausztriában és egy harmadikkal Németországban
¦ mondta a szakértő, aki szerint az is vita tárgya lehetne, hogy gyereknek tekintendő egy 13-14 éves fiú.
Nálunk, afgánoknál egy 13-14 éves fiú már férfinak számít, akit a családja azért indít útnak a több ezer eurónyi spórolt pénzzel, hogy az embercsempész segítségével eljusson Európába, ott munkát vállaljon és a hazaküldött pénzzel segítse őket. Kisgyereket senki nem enged el egyedül, a lányok aránya pedig csak pár százalék. Aki pedig elér hozzánk, az minden mást jobban akar, minthogy egy magyar családhoz kerüljön
– tette hozzá.
Másként kezelik egyébként a menekült gyerekeket itthon és tőlünk nyugatra. Ha hozzánk megérkezik egy menekült, akkor meg kell várnia, hogy elbírálják a státuszkérelmét, addig a táborban megkapja a napi háromszori étkezését és internet-hozzáférést is. Ugyanez Ausztriában úgy néz ki, hogy míg a kérelemelbírálásra vár, addig napi ötszöri étkezést kap és 200 euró zsebpénzt, ráadásul beíratják nyelviskolába is. Ha a Dublini rendelet miatt (azaz nálunk regisztrálták ujjlenyomattal) visszaküldik hozzánk, már németül beszél, az első kérdése pedig az lesz, hogy Magyarországon mikor iskolázzák be.
És hogy akkor mi a megoldás? A szakértő szerint például az, ha az SOS Gyermekfalvak létrehozna egy olyan otthont, ahol az egyébként nem árva, de árvaként nyilvántartott gyerekek laknak és szakemberek, pszichológusok, tolmácsok foglalkoznak velük.