Ezek a századfordulós fitneszgépek első pillantásra inkább tűnnek kínzóeszközöknek

Az iparosodás és a gépesítés miatt milliók adták fel egy gyárban vállalt munkájukat, és ültek át irodák székeibe, vagy váltottak egy kevésbé megterhelő munkára, így a mindennapi mozgás helyett valamilyen, ezt pótoló sportot kellett találniuk. Ezeken az embereken szeretett volna segíteni a svéd orvos, Dr. Gustav Zender, aki az izomfelépítés és a mozgások tanulmányozása után egy egész sornyi géppel állt elő, melyek szerinte segítettek az egészség megőrzésében.

Az első kondigépeket óriási sikerrel mutatta be az amerikai függetlenség elnyerésének századik évfordulóján, 1876-ban megrendezett philadelphiai világkiállításon, pályájai nnen pedig csak felfelé ívelt.

1892-ben Dr. G. Zander’s medico-mechanische Gymnastik című könyvében egy egész sornyi ilyen eszközt mutat be, melyek első pillantásra sokkal inkább tűnnek valamiféle őrült orvos beteg kínzóeszközeinek, mint a testmozgást helyettesítő gépeknek, melyekkel tökéletesen lehetett

fura szögben nyújtózni:

bicepszet erősíteni:

kirázatni a lábakat (de minek):

mellkasra edzeni:

eltörni a gerincünket:

kiroppantani a bordáinkat:

gyomrot masszíroztatni (étkezés után nem ajánlott):

medencét csavarni:

egyensúlyozva kart erősíteni:

szobakerékpározni (na jó, szobavelocipédezni):

szobalovagolni:

a karokat és vállakat erősíteni:

egy jó láb- vagy testmasszázst kapni:

de voltak fura mérőeszközei is, amelyekkel a testünk különböző részeinek edzés miatti változásait követhettük volna nyomon:

Fotók: Tekniska Museet