Kevés a spermadonor: már baráti körből vadásszák az adományozókat

A magyar spermapiac körüli botrány tavaly télen kezdődött:

• februárban riasztást kapott a Krio Intézet Dániából az egyik donornál felfedezett ritka genetikai rendellenesség miatt
• az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) vizsgálatot rendelt el a Krióban
• a hivatal azzal vádolja a sejt- és szövetbankot, hogy törvénysértő módon importált hímivarsejteket egy dániai sejtbankból
• azonnali hatállyal eltiltották a Kriót a hímivarsejtek behozatalától és gyűjtésétől, a lombikbébiközpontokat pedig a donorspermák átvételétől
• a hatóság a lombikbébiközpontokat arra kötelezte, hogy a náluk tárolt, már kifizetett donorspermákat is semmisítsék meg
• az OTH tiltása után a szolgáltatást igénybe venni kívánók közül többen az ombudsmanhoz fordultak
• az alapvető jogok biztosa, Székely László kezdeményezte a miniszternél, hogy teremtse meg a donorspermiummal végzett reprodukciós eljárások elvégzésének a feltételeit
• az ügy hatására 2016. január 1-jétől tulajdonképpen legalizálják a Krio elleni eljárást megelőző, alapvetően jól működő gyakorlatot, és bár kizárólag magyar donoroktól, de engedélyezik a spermabankoknak a gyűjtést
• az OTH meghurcoltatása után a Krio úgy döntött, nem foglalkozik többet spermadonor gyűjtéssel

Csak magukra számíthatnak

Tehát egyetlen, genetikailag rendellenes donor miatt hatalmas méretű és ellentmondásokkal teli ügy kerekedett hazánkban, ami egyáltalán nem kedvezett az egyébként is kevés mintával rendelkező meddőségi területnek.

A Kaáli Intézetben azonban hamar észbe kaptak. Dr. Kaáli Géza, az ország legnagyobb meddőségi klinikájának alapítója már tavaly júniusban eldöntötte, hogy saját maguknak fogják összegyűjteni a szükséges mennyiségű donor-hímivarsejtet.

Úgy láttam, hogy az OTH-nál hajthatatlan, az üggyel szemben ellenséges emberek ülnek és a bírósági döntés nagyon el fog húzódni, úgyhogy elkezdtünk donorspermát gyűjteni saját magunk.

A toborzást nem úgy kell elképzelni, hogy a meddőségi centrum felhívásokkal aggatta tele a nagy hazai campusokat, multicégeket és út melletti óriásplakátokat helyezett el. Dr. Kaáli személyes kapcsolatait vetette latba, hogy segítsen a gyermektelen párokon.

Ismeretségi körből is toborzunk. Családtagjaim baráti körében is gyakran felmerül témaként az adományozás, illetve én is találkozom fiatalemberekkel különböző szituációkban. Ilyenkor próbálom meggyőzni őket arról, hogy a donáció nemes feladat és megkérdem őket, hogy nincs-e kedvük spermadonorrá válni. Humorosan azt mondhatnám, hogy néha egy-egy vacsora, egy találkozó eredményez donorokat, ápolni kell a személyes viszonyt. Ez hihetetlen energiát és kitartást igényel!

Megfelelő donort találni viszont rendkívül nehéz – folytatja a professzor.

Tízből átlagosan egy-két férfi alkalmas, tízből háromnak olyannyira életképtelenek a spermái, hogy nekik is donorra volna szükségük. Ráadásul, mire egy spermadonor alkalmassá válik beadásra, azaz “beélesedik” a minta, eltelik akár hét-nyolc hónap is.

Mielőtt azonban végképp nekikeserednénk, fontos kiemelni, hogy a magyar férfiak spermái pontosan ugyanolyan minőségűek, mint bármelyik nyugati országban. Egy különbség van: kevesebb az adományozó kedvű fiatalember.

Nincs elég, hosszú a várólista

A Humancell Kft-nél, Magyarország (most már) egyetlen spermabankjánál sem jobb a helyzet. Hozzájuk 2015 januárja óta 121 fiú jelentkezett a donorprogramra, közülük tizenhat adományozó vizsgázott megfelelőre, de csak tizenkettő aktív, négyen ugyanis kiestek fertőzöttség miatt.

Ha minden jól megy, jövő tavasz, nyár végéig 140 ampullát tudunk adni a várakozóknak. A párok több mintára is igényt tartanának, de ezt jelenleg nem tudjuk biztosítani, hiszen olyan sokan várakoznak. A listánkon a mai napig 203 páciens sorakozik, egyeseknek akár két évet is kell várniuk. Jó hír azonban, hogy jelenleg is folyamatosan szűrünk és jóval többen jelentkeznek, mint 2015 előtt

– számolt be a 24.hu-nak a Humancell ivarsejtbank egyik munkatársa.

Nem a spermahiány a legnagyobb baj

Kaáli Géza szerint a megoldás az import sperma átmeneti legalizálása nélkül nagyon nehéz. Az egyedülálló, ám utódra vágyó nőknek, illetve az inszeminációra váró pároknak míg az intézet erőfeszítései ellenére sem jut donor-hímivarsejt. Saját meddőségi centrumukban jelenleg ezer donorspermából gazdálkodhatnak.

Az orvos hosszú távon azt tartaná járható útnak, ha eltörölnék a teljesítményvolumen korlátot, vagyis állami szintem megnövelnék a mesterséges megtermékenyítések évi limitjét, és nem kétmilliárd, hanem négymilliárd forintot költenének el a meddő párokra.

Most évente 6500 kezelést engedélyeznek állami forrásból, ám ezt a mennyiséget úgy 3000 páron végzik el, mivel nem minden esetben sikeres a lombikprogram. Úgy 12 ezer kezelésre volna szükség, de inkább úgy fogalmazok, hogy minden meddő párnak lehetőséget kellene biztosítani, és így 1500-2000 gyermekkel több születhetne meg évente. A jelenlegi két milliárd forint helyett meg kellene duplázni az erre fordítható keretösszeget.

Ez esetben egy olyan nagy intézet, mint a Kaáli, sokkal nagyobb energia és anyagi befektetéssel tudna spermadonorokat is toborozni 

– magyarázza a professzor.

Ötletek vannak, de úgy tűnik, senki nem kíváncsi rá

A Humancellnél is lennének elképzelések a jelenlegi áldatlan állapotok javítására. Készítettek például egy javaslatcsomagot az adományozással kapcsolatos jogszabály módosításokra. Ebben többek között ezt írják:

Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi helyzetben egy hímivarsejt donációs program sikeres megvalósításához elengedhetetlenül szükség van egy széles körű egészségügyi felvilágosító kampányra, amely a fertilizációs problémákra, azok kivizsgálásának és kezelésének a lehetőségeire, valamint az ivarsejt donáció társadalmi jelentőségére hívja fel a figyelmet.

Valamint egyebek mellett javasolják még egy országos donornyilvántartó program létrehozását, és az ugyanazon donortól származó utódszám korlátoknak a felülvizsgálatát (jelenleg egy donor négy terhességig adományozhat).

Az államtitkárság szerint minden a legnagyobb rendben van

Kérdéseinkkel megkerestük az Egészségügyért Felelős Államtitkárságot is. Ám válaszukban nem tértek ki arra, hogy bármilyen egyéb változtatást terveznének a közeljövőben.

Válaszukat szó szerint közöljük:

A kérdés csak az, hogy a fent nevezett milliárdokat pontosan mire költi a kormányzat? A Kaáli Intézetben jelentkező meddő párok ugyanis ebből az összegből eddig még egy forintot sem láttak – mondja dr. Kaáli Géza. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal minden támogatása ellenére a várólistán lévő meddő pároknak, beleértve a férfi meddőségben szenvedőket is, egyelőre nem lehet gyermekük.