Az alábbi kisfilm a Wesley stúdió munkája. Iványi Gábort és munkatársait mutatja, amint menekülteknek visznek élelmiszert, édességet, vizet, mobil wécéket, és közösen szedik össze a szemetet a kerítés tövében kialakult menekülttábor környékén.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="315" width="560" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Kérdezhetitek vajon mi köze van ennek a kisfilmnek témámhoz a szexhez?
Nagyon is sok. Mert ahogyan egy társadalom, egy kormány viszonyul az alapvető emberi igények kielégítéséhez, a táplálkozáshoz, az ürítéshez, a nemiséghez, a szexualitáshoz, úgy viszonyul a szabadsághoz.
Nem kiváltság, hanem alapvető emberi jog, hogy mindenki szabadon hozzáférjen igényei kielégítéséhez.
Ha hajléktalan embert látok utcán aludni, összeszorul a szívem, és a második gondolatom az, hogy hol tudja ez az ember elvégezni a dolgát? Biztosan nem csak én ragaszkodom a saját, jól megszokott fürdőszobai környezetemhez, hanem másoknak is vannak olyan “mániái”, amivel kialakítanak egy mosdói rutint.
A tisztálkodás szintúgy idetartozik. Ezeknek a tevékenységeknek a hajléktalan ellátás valamilyen minimális szinten, talán ad némi megoldást.
De mi van az intimitás, a szexuális igények kielégítésének lehetőségével? Ha, van olyan szerencsés helyzetben hajléktalan ember, hogy lenne kivel összebújnia, hol teheti meg a nézőközönség kizárásával?
És mi van a mentálisan beteg, sérült emberekkel? Vagy a mozgásukban korlátozottakkal? De, mondjak mást! Mi a helyzet az elzárt emberekkel? Azokkal, akik intézetben vagy börtönben vannak? Azt gondoljátok kevesen vannak? Hát nem, nagyon nem! Évente kb. 20000 csak a börtönbüntetésüket töltők, és nem beszéltem az egyéb nevelő, pszichiátriai, szociális, és idős otthonokról.
Büszkék az illetékesek, hogy csökken az egymás sérelmére elkövetett bűncselekmény a börtönökben, holott lehet nem csökken, csak kevesebb derül ki, jut nyilvánosságra, ami a jéghegy csúcsa. A fajtalankodás a börtönökben természetes állapot. Sem az erőszakoskodó, sem az áldozat, sem a zárkatársak nem jelzik, hiszen ez a “rend”, a hierarchia kialakulásának a menete. Az erősebb kutya baszik, a tudja már mindenki hol a helye a ranglétrán szindróma. Az agresszió és a szexualitás kéz a kézben járnak, édestestvérek, hiszen mindkettő hormonális okokra is visszavezethető. A szexualitás megélése nem véletlenül bír feszültség levezető, nyugtató hatással.
Az elítéltjeinket, a börtönbüntetésüket töltőinket ellátjuk meleg helyiséggel, étellel, ruhával, gyógyszerrel, tisztálkodási, kapcsolattartási, lehetőséggel. Joguk van dolgozni, tanulni, pihenni, de nincs joguk illetve lehetőségük az intimitáshoz, az alapvető szexuális ösztöneik kiéléséhez. A többségi társadalom fej elfordítva nem akarja tudomásul venni, hogy valós, emberi igény. Az egész társadalom, egy prűd, hamis, keresztényi elveket vallva, azt hiszi ha nem beszél erről a problémáról, akkor nincs is.
Ha érdekel valakit a törvényi rendelkezés a fogvatartásról, annak idelinkelem. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1400016.IM
Az egyéb szociális intézmények törvényi szabályozását nem néztem végig, de ha valaki talál a szexualitás kiélésével kapcsolatosan paragrafusos rendelkezést, akkor örömmel veszem, és kap tőlem egy piros pontot.
Igaz, ez a téma nem olyan fontos, mint a kerékpárügy, de ha egyszer odakerülök, szívesen vállalom, hogy a hátrányos helyzetűek, hajléktalanok, nyuggerek, rokkantak, börtönlakók, országos, sok csillagos madamja legyek. Abból a kuplerájból ami ma a parlamentben van már úgyis csak ez hiányzik!
Puszi Brigi :)