A kor, melyben még a magyar sörcímkék is művészi igényességgel készültek

Nézte már fél másodpercnél tovább kedvenc söre címkéjét, mielőtt kinyitja azt, vagy behajítja a kosarába a sarki kisboltban? A válasza valószínűleg nem. Ezekről a címkékről viszont hosszú másodpercekig nem tudja majd levenni a szemét.

Sörfogyasztás Magyarországon

Az ipari méretű sörgyártás Magyarországon 1844-ben, Schmidt Péter bajor mintára nyitott sörgyárával indult, mely a mai Kőbánya területén állt. Neki, és a környéken kiépült újabb gyáraknak köszönhetően (a XIX. század végén Kőbányát egyszerűen csak Sörvárosnak nevezték) az első világháború kitöréséig iszonyú mértékben nőtt a magyar sörfogyasztás. 1914-ben a hatvan kilenc magyar sörgyár hárommillió hektolitert ontott magából, melynek minden cseppje legurult egy magyar torkán.

A trianoni békeszerződés következtében a magyar söriparnak egy időre befellegzett, (a Dreher 1933-as forgalma az 1914-esnek mindössze hét százaléka volt) a fogyasztás az első világháború kitörésekor mért 16 liter/fő/év nyolcadára, 2 liter/év/főre csökkent.

A lassan magához térő ipart a második világháború újra tönkretette, az államosítás pedig mesterséges kereskedelmi határokat hozott létre (a Borsodit például csak Kelet-Magyarországon forgalmazhatták), de a privatizációnak, a fejlesztéseknek és az importsörök megjelenésének köszönhetően ma újra virágzik a piac, Magyarország az egy főre eső éves sörfogyasztás tekintetében egy 2008-as felmérés szerint a 24., évi 72,3 literes adattal.

Extra Sör, Kann és Radnai Sörnagykereskedők, 1910-es évek második fele

Szent László sör, Első Magyar Részvény-Serfőzöde, Budapest, 1910-es évek

Nótás sör, Első Kaposvári Sörgyár Részvénytársaság, 1910-es évek

Magyar Világ sör, Kőbányai Polgári Sörfőzde, 1910-es, ill. 1930-as évek

Szent János sör, Dreher Antal Serfőzdéi, 1910-es évek

Szent István sör, Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek R.T., 1920-as évek

Rekord, Király Serfőzde R.T., Nagykanizsa, 1920-as évek

Őszi sör, Dreher-Haggenmacher Első Magyar Serfőzöde R.T., 1930-as évek

Angol nyelvű címkék a Szent István sör exportjához, 1930-as évek

Téli sör, Dreher Antal Serfőzdéi R.T., 1930-as évek

Soproni Családi Sör, Soproni és Kőszegi Polgári Serfőzdék R.T, 1940-es évek

Kupa sör, Dreher-Haggenmacher Nagyváradi Sörgyár R.T., 1942

Pannonia családi sör, Pannonia Sörfőző R.T., Pécs, 1940-es évek

Komlólelke, Pannonia Sörfőző R.T., 1940-es évek

Nektár gyógytápsör, Kőbányai Sörgyár, 1980-as évek

Sirály, Nagykanizsai Sörgyár, 1980

Nem szabad megfeledkeznünk a reklámokról sem, hiszen a Fővárosi Sörfőző R.T. és a Haggenmacher Kőbánya és Budafoki Sörgyárak R.T. jobbnál jobb szlogenekkel próbálta eladni a söreit:

 

 

Címkék: magyarországtörténelemsördizájngrafikasörcímkeformatervezés