A kefir olyan aludttej, amely a tej fermentációja (erjedése) során készül. Kefirgombákból áll, melyek szerkezete a tejbaktérium és az élesztő szimbiotikus kapcsolatán alapszik. Eredetileg kancatejből készült, ma leginkább tehéntejet használnak hozzá.
A krémes, sűrű állagú ital kissé keserű és savanyú ízű, mint a tejföl köpülésekor kiváló író, és enyhén pezseg a benne lévő szén-dioxid miatt. A kefir készítése során ugyanis kis mennyiségű alkohol is felszabadul. A tej alapú kefir mellett létezik víz alapú is, amely cukros, vizes oldatból készül.
A tejből készült italok előállításához használt kefirgomba, amelyet gyakran neveznek kefirkultúrának is, nem más, mint élesztők és baktériumok keveréke, melyek erjedése során a tejcukor (laktóz) tejsavvá, alkohollá és szén-dioxiddá alakul. Ez a kefirgomba egyébként már bioboltokban is kapható.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="483" width="725" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Kép forrása: Thinkstock
A kefirről úgy tartják, sok tápanyagot tartalmaz, és serkenti a bélrendszer működését. Ez igaz is, de hatása ennél jóval szélesebb körű és változatosabb:
- fehérjéket, A-, B- és D-vitamint és folsavat (B9-vitamin) tartalmaz, valamint szállít kalciumot, magnéziumot, vasat és jódot is. Ezek fontosak a csontjainknak, fogainknak, izmainknak, idegeinknek és a pajzsmirigyünknek.
- probiotikumokat tartalmaz. Ellentétben más tejtermékekkel (mint például a joghurt), a hagyományos kefirben a tejsavbaktériumok mellett élesztő és ecetsav-baktériumok is találhatók. Ezeknek különösen jótékony hatásuk van a vastagbél bélflórájára, kiiktatják a kórokozókat és erősítik az immunrendszert.
- a kefir fehérjékben, telítettségérzést okozó anyagokban gazdag, zsírtartalma viszont alacsony, és kevés kalóriát tartalmaz. Ezért gyakran része a diétának, pépesített zöldségekkel és gyümölcsökkel összeturmixolva. Valóban segít a fogyásban, jó hatással van az anyagcserére.
Szeretné tudni, milyen hatása van a kefírnek a bőrre? Olvassa el a folytatást a Házipatika oldalán!