A környezeti tényezők közül a hőmérséklet az egyik, ami igen jelentősen befolyásolja az egészségi állapotot. A növekvő hőmérséklet hatására bőrkiütés, fáradtság, görcs, hirtelen ájulás, kimerülés, hőguta alakulhat ki – tudta meg az fn.hu Páldy Annától, az Országos Környezetegészségügyi Intézet igazgatóhelyettesétől. A legtöbb, hőséggel összefüggő megbetegedés a szervezet hőszabályozó rendszerének különböző súlyosságú zavarára vezethető vissza.
Szervezetünk rövid távon, általában 3-12 nap alatt képes alkalmazkodni a nagy meleghez, a szokatlan hőviszonyokhoz történő hosszú távú alkalmazkodás azonban akár évekig is eltarthat. Az egyén elsősorban párologtatással, izzadással védekezik a magas külső hőmérséklet ellen, feltéve, ha a víz- és nátriumveszteséget pótolni tudja. A rövid távú alkalmazkodás során a bőr felszíne verejtékezni kezd, amely megnöveli a maximálisan kiizzadható víz mennyiségét, és csökkenti a sókoncentrációt.
Hőstressz 38 fok fölött
A hosszú távon bekövetkező változások az előbbivel ellentétben stabilak és tartósan fennmaradnak. A hosszú távú alkalmazkodás eredménye során kevesebb az izzadás, alacsonyabb a sóbevitel, kevésbé növekszik a test maghőmérséklete, és kevésbé emelkedik a pulzus adott hőterhelés esetén. A magas hőmérséklet okozta kórképek kezelésénél elsődleges szempont a test hűtése, folyadék- és elektrolitpótlás.
A kezelésnél figyelembe kell venni azt, hogy a hőmérséklet befolyásolja egyes kórképek lefolyását, illetve a gyógyszerek hatásait, mellékhatásait és a tárolási körülményeket. A magas hőmérséklet a szervezetben hőstresszt okoz: ha a testhőmérséklet néhány fokkal a normális fölé – 38 Celsius-fok fölé – emelkedik, súlyos veszélyt jelent mind a munkahelyeken, mind otthon.
forrás: ÁNTSZ
Napszúrás és hőguta
A testet ért hőterhelés okozhat napszúrást, amelynek tünetei: erős izzadás, sápadtság, gyengeség, fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, izomgörcsök, ájulás. Súlyosabb fokozat a hőguta, ami már életveszélyes állapot. Ekkor a szervezet már nem tudja kontrollálni a testhőmérsékletet, amely gyorsan emelkedik, miközben a hőleadás elégtelen, a test nem tud lehűlni
Egyes emberek számára a hőstressz magasabb kockázatot jelent, ilyenek az idősek, a túlsúlyosak, vagy krónikus betegségben (keringési, anyagcsere, légzőszervi, mentális) szenvedők. Bár a kánikulai meleg mindenkire kedvezőtlenül hat, de fokozottan megterheli a fizikai munkát végzők szervezetét. Az idősek körében a tartósan magas hőmérséklet szív-, érrendszeri panaszokat, okozhat. Ezek jelentkezésekor haladéktalanul fel kell keresni a kezelőorvosukat. Szívgyógyszereket szedő betegek kérjék ki ezzel kapcsolatban kezelőorvosuk tanácsát.
Elővigyázatosság
A kánikula idején mindenkinek ügyelnie kell a fokozott folyadékbevitelre, szükség szerint a szokásos mennyiség többszörösére is szükség lehet. Kerüljük a tűző napon való tartózkodást 11 és 15 óra között, mivel ilyenkor fokozódik a napszúrás veszélye. A káros UV-B sugárzás ellen védjük bőrünket napvédő krémmel és megfelelő, világos színű, természetes alapanyagú ruházattal, széles karimájú vagy ellenzős sapkát, kalapot viseljünk a szemünk védelmére – tanácsolja az ÁNTSZ.
A fizikai munkát végző dolgozóknál ilyen időjárási/hőmérsékleti viszonyok mellett szükséges, hogy a munkáltatók a munkavállalóik számára igény szerint, de legalább félóránként védőitalként 14-16 Celsius-fok hőmérsékletű ivóvizet vagy azonos hőmérsékletű alkoholmentes italt, valamint az előírtaknak megfelelő pihenőidőt biztosítsanak. Állatoknak adjunk több vizet, ne kössük ki a kutyákat a napra