De Sade, a tabudöntögető
Ha igazán pikáns és hátborzongató darabra vágyunk, látogassunk el a Bárka Színház Stúdiójába, ahol Doug Wright: De Sade pennája c. művét láthatjuk Szabó Máté rendezésében. A Mucsi Zoltán által alakított híres-hírhedt De Sade márki francia író, filozófus volt, aki ellenzett minden olyan társadalmi rendszert, amely korlátozza az egyént. Élete nagy részét börtönben töltötte, személyét mind a mai napig borzangató homály övezi.
A márki az anarchizmus és a szexuális szabadság úttörője volt (fotó: Garamvári Gábor)
A történet a márki utolsó éveiről szól, amelyeket egy elmegyógyintézetben tölt. Felügyelője Coulmier abbé (Telekes Péter) és az intézet igazgatója Dr. Royer-Collard (Seress Zoltán) szinte megszállottan, módszeresen el akarják hallgattatni a márkit, akit azonban nem tudnak megtörni. Miután elvették tőle papírjait és tollait, a lángelméjű De Sade az őrület határán továbbra is ír, borral és vérrel. A darab során tanúi lehetünk, ahogyan a márki logikus és egyben cinikus jövőképet vizionál.
Utazás az éjszakába: egy család szenvedéstörténete
A Budapesti Kamaraszínház Tivoli Színpadán szívbemarkoló családi tragédiát láthatunk Tordy Géza rendezésében. Eugene O’Neill Utazás az éjszakába című darabja egy család sötét titkait és önpusztító életvitelét tárja elénk. A drogfüggő anyát a nemrég Kossuth-díjjal kitüntetett Kováts Adél alakítja, a bűntudattól vergődő alkoholista apa szerepében Balikó Tamás látható.
Az amerikai író ebben a tragédiában saját családjának portréját festette meg: a kölcsönös függés és függőség lehetetlenségét, a hazugságok mögül kivillanó kegyetlen igazságokat. Az Utazás az éjszakába a gyötrő szerelem és szeretet, az egymást felőrlő ragaszkodás és a kétségbeesés költeménye.
Apacsok: ügynökmúlt, indián szemmel
Igazi csemegével vár a Radnóti Színház, ahol az Apacsok című darab több szempontból is kuriózum. Az előadás alapjául szolgáló drámát ugyanis a színház felkérésére, a színház színészeire írta Bereményi Géza és Kovács Krisztina. Az ősbemutató a filmrendező, Török Ferenc első színházi rendezése, melyhez a színpadi látványt a rajzfilmes Gauder Áron tervezte. A darab Magyarországán játszódik, ahol a főszereplő nagyapjáról kiderül, hogy titkosszolgálati múltja van, és ezáltal az unokája is érintett lesz a kérdésben.
Szervét Tibor az Apa és Csányi Sándor Horváth szerepében (fotó: MTI)
Az előadás lényege: a hatvanas évek elején hazánkban éltek olyan fiatalok, akik a diktatúrával szembeni ellenállásnak és tiltakozásnak egy sajátos formáját választották: indián törzset alapítottak, mokaszint húztak és kivonultak a hétköznapokból. A hatalom azonban gyanúsnak találta a viselkedésüket, és nyomozást indítottak annak felderítésére, hogy valójában kit vagy mit rejt az indián öltözet. De nemcsak az indiánt játszók öltöttek álruhát és választottak maguknak új nevet, hanem azok is, akik a nyomukba szegődtek.
Avenue Q, mesés musical felnőtteknek
Ha a műfaji határokat feszegető szokatlan musicalre vágyunk, a Centrál Színház darabja nagyszerű szórakozást nyújthat. Az Avenue Q 2004 óta a Broadway és a West End egyik legsikeresebb és legszórakoztatóbb darabja, egy olyan show, melyben a főszerepet ugyan bábok játsszák, mégis kíméletlen őszinteséggel és fergeteges humorral a mi életünkről szól.
Musical bábokkal (fotó: Centrál Színház)
A darab magyar címe: A mi utcánk – Avenue Q. A főszereplő maga ez az ütött-kopott, girbe-gurba utcácska, ahol a jobb sorsra érdemes balekok tengetik életüket. A darab a népszerű tévésorozat, a Szezám utca hangulatát idézi, ám a szereplők ezúttal már felnőttek, és a nagybetűs élet problémáival viaskodnak. Olyan musicaltől távolálló témákat érint a darab, mint a rasszizmus, a homoszexualitás, a munkanélküliség vagy éppen a pornófüggés. A naiv gyermeki hang azonban továbbra is megmarad.
A park, Szentivánéji álom másképp
Érzéki varázslattal űzött városlakók szentivánéji bolyongása egy kifürkészhetetlen komédiában. A Nemzeti Színház tavaszi újdonsága az Alföldi Róbert által rendezett A park című darab, amelyet Botho Straub írt.
László Zsolt Oberon és Nagy Mari Titania szerepében (fotó: MTI)
Az egyik legtöbbet játszott kortárs német drámaíró művében arra keresi a választ, hogy mi történik, ha Tatania és Oberon, az erotikának és a felfűtött érzelmeknek a megtestesülése úgy dönt, hogy emberré válik. A darab, miközben elvonatkoztat a shakespeare-i műtől, nagyfokú interaktivitást és együttgondolkodást vár el a nézőtől.
Eszenyi-est, a kifürkészhetetlen női lélekről
A Thália Színház áprilisban két bemutatóval is megörvendezteti a színházkedvelő közönséget. Igazi különlegességnek ígérkezik Eszenyi Enikő “A gyönyörben nincs középút” című önálló estje, amely több meglepetést is tartogat. Eszenyi Enikő erre az alkalomra két vendéget is hívott, aki nem más, mint a Jászai Mari díjas Margitai Ági és a Megasztár II. helyezettje, Fekete Dávid. A darab során többek között Karafiáth Orsolya, Tóth Krisztina és Lugossy Laca szövegeit eleveníti fel a színésznő, miközben híres sanzonok, tangók és operettek hangjai csendülnek fel.
A Thália másik zenés-táncos produkciója igazi tavaszi különlegességnek ígérkezik. A Csákányi–Kulka: Szöveg és zene 2 részben című előadás Dékány Edit rendezésében kerül színpadra.
Csákányi Eszter és Kulka János jutalomjátékán irodalmi szövegek és dalok mozaikjából alakul ki két ellentétes, mégis összetartozó egyéniség. Végletes lelkiállapotok, összecsapások és sok humor köti össze a két főszereplőt, és mint az életben, a koncerten is kulcsfontosságú szerepet játszik a szerepjáték.
Fellini a szolnoki színpadon
A tavaszi napsütésben érdemes vidékre is leutazni egy-egy jó színházi előadásért. A szolnoki Szigligeti Színház Országút című Fellini-ősbemutatóért megéri útra kelni. A világhírű film felejthetetlen meséje a huszadik század közepének Olaszországában játszódik, ahol a kis falvak között utazgató, durva vándormutatványos, Zampano, és az őt hűségesen követő fiatal leány, Gelsomina megható történetének lehetünk tanúi. Az előadás két egyszerű ember sorsán keresztül a legfontosabb dolgokról beszél.
Ifj. Jászai László Zampano és Jankovics Anna Gelsomina szerepében (fotó: Csabai István)
Mind a filmben, mind az előadásban kiemelkedő jelentőséget kapott a zene is, a Nino Rota által komponált híres főmotívum. Az előadás a film szellemiségét követve szintén az alapkérdésekről, a szeretetről, a hűségről, az áldozatról beszél, és arról, hogy az ember élete az utolsó pillanatban is irányt válthat, mindig van remény a megváltásra. A szerző és rendező Kiss József a speciális filmformanyelvi megoldásokat igyekezett megtartani, és a színház nyelvére, illetve verbális megoldásokra lefordítani. A cirkuszi világ hangulatát például a keretjáték és a közjátékokként beékelt némafilmes- pantomimes jellegű bohócszámok teremtik meg.