Közel 50 év 90 ezer diájából kiválogatott 1600 darab fotó, melyet naplórészletekre épülő szövegek színesítenek – ez A kék bolygó vándora. A könyvesboltokban már kapható kiadvány Juhász Árpád, a népszerű televíziós, geológus és világutazó eddigi életművének a legjavát tárja elénk. Nem véletlen a címválasztás, hiszen utal a szerző egyik korábbi könyvére (A kék bolygó című műre, amelynek nevét a Kossuth Rádió környezet-természet védelmi napi műsora is „kölcsönkérte”), valamint magára a Földre, amelyet az elmúlt ötven évben bebarangolt. Az ismert geológus 6 kontinens közel 100 országába jutott el, és az album révén feltárulnak kalandjai legszebb, legérdekesebb és legemlékezetesebb helyszínei és pillanatai.
31 fejezet, 31 kaland – Juhász Árpád kráterekbe és barlangokba ereszkedett alá, hegyeket mászott, kutatta a gleccserek titkát, barangolt sivatagokban, trópusi esőerdőkben, jégmezőkön, kanyonokban és nemzeti parkokban. Mindenhol bensőséges kapcsolatba került a tájjal, egyes helyekre visszatérve pedig szemtanúja volt az éghajlatváltozás és az emberi beavatkozás (esőerdők kiirtása, ősi civilizációk eltűnése, stb.) káros hatásainak.
Vérrel kevert tejet ivó szamburuk, lopótökből készült péniszvédőbe „öltözött” pápuák, poligámiában élő zuluk, póniszerű lovakat használó basothok, nádszigeteken élő uro indiánok – a fotóalbumot a kulturális antropológia szerelmesei is izgatottan fogják forgatni. A kötet ugyanis nemcsak Földünk csodálatos természeti kincseibe (gleccserek, esőerdők, gejzírek, fortyogó kráterek, stb.) enged betekintést, hanem az ott élő népcsoportok életébe is.
Az album, amellett hogy színes és érdekfeszítő úti beszámolók gyűjteménye, fontos üzenetet is hordoz: a környezetvédelemre hívja fel a figyelmünket azért, hogy a későbbi generációk is élvezhessék a kék bolygó szépségeit.
(Juhász Árpád: A kék bolygó vándora, Topográf kiadó, 2009.)