A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa sajtótájékoztatón kifejtette: ma azon az áron lehet olcsó nukleáris energiát előállítani, hogy később generációk sokasága törheti fejét a hulladék elhelyezésén, a bezárt erőművek sorsán. Ezért nem lehet kompromisszumos vélemény a jövő nemzedékek szempontjából elfogadhatatlan energiáról – tette hozzá Fülöp Sándor.
Az ombudsman aggasztónak nevezte azt a tapasztalatot, hogy a hivatalnokok, döntéshozók, politikusok egyre gyakrabban “hozzá nem értők gáncsoskodásának” tartják a társadalmi részvételt, amelyet szerintük “vissza kell szorítani a gazdaság fejlődése érdekében”.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport (LM) elnöke az atomerőmű tervezett bővítésével kapcsolatban közölte: a parlamenti képviselőknek elemzések, hatástanulmányok híján kell majd dönteniük. Megjegyezte: ilyen előterjesztés alapján egy biciklitároló építéséről sem lehetne állást foglalni.
Az LM elnöke általánosnak nevezte, hogy “vakon döntenek” a képviselők, mert nem készülnek el a környezeti, társadalmi, gazdasági hatásvizsgálatok.
Ami az atomenergiával kapcsolatos alternatívákat illeti, Lukács András szerint az energiahatékonyság a legfontosabb kérdés. Változtatni kell azon, hogy rosszul szigeteltek az épületek, vasút helyett a közutakon bonyolódik a szállítás kamionokkal, és belga répa van a magyar üzletekben.
Bendik Gábor, az LM jogásza kifejtette: az utóbbi időben a környezetvédők egyre gyakrabban botlanak jogi akadályokba. Szeretnék elérni, hogy minél kevesebb jogilag megalapozott, de környezetvédelmi, erkölcsi szempontokat nem tükröző döntés szülessen. Húszpontos állásfoglalás tervezetükről vasárnap dönt az OT Tatabányán.