Jean-Marie Gustave Le Clézio, az új Nobel-díjas mind az öt Magyarországon kiadott könyvét az Európa Könyvkiadó hamarosan újra megjelenteti – árulta el a FigyelőNetnek Barna Imre, a kiadó igazgatója. Először várhatóan az 1997-ben született Aranyhalacska kerülhet újra a könyvesboltokba, de A láz (1965), a Terra Amata (1967), A háború és a Körforgás (2003) is hamarosan követi majd.
Új Le Clézio-könyvek is jönnek
Mindemellett az író két új regényét is célba vették, az Ourania című 2005-ös és a szinte még ropogós, idei könyvét, a Ritournelle de la faim (Az éhség refrénje) című munkáját. Bár a jogokat még nem vásárolták meg, de az igazgató reméli, hogy a tárgyaláskor majd figyelembe veszik, hogy az író könyvei mind náluk jelentek meg korábban Magyarországon.
Siker lesz? Jean-Marie Gustave Le Clézio (MTI)
Barna Imre úgy véli, hogy a Nobel-díj nem feltétlenül jelenti a biztos népszerűséget a könyvesboltokban. Leginkább akkor hatásos, ha az elismerés egy már valamennyire ismert művészre hívja fel a figyelmet, de az amúgy is népszerű íróknál már nem hoz különösen nagy felfutást, ahogyan az Günter Grass esetében is kiderült.
Kertésztől Fóig
Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke szerint a Nobel-díj csak azokban az esetekben hozott nagyobb eladott példányszámot, amikor a svéd akadémia és a közönség ízlése találkozott. Ezt mutatja, hogy az addig is elismert Kertész Imre műveit az addigi 6-8 ezer helyett hirtelen 400 ezren vették meg, míg az 1997-es győztes Dario Fo vagy a 2003-as nyertes John Maxwell Coetzee műveire már szinte senki nem emlékszik Magyarországon.
Ebből a szempontból Jean-Marie Gustave Le Clézio könyvei ugyancsak kurrens termékek lehetnek, mert az író nem újdonság a hazai piacon, irodalmi körökben elismert, és most, hogy a reflektorfénybe került, szélesebb közönség is elkezdheti majd a felfedezését – jósolta óvatosan az MKKE elnöke. Persze nem léphet olyan népszerűségi szintre, mint Kertész Imre.
Karácsonykor megnő az érték
A Nobel-díjnak korlátozott a piaci értéke – mondta el lapunknak Vándor Ágnes, az Ulpius ház kommunikációs igazgatója. Kiadójuk két díjazott, Orhan Pamuk és Doris Lessing műveit is megjelentette. Konkrét eladott példányszámok említése nélkül a kommunikációs igazgató elmondta, hogy Pamuk esetében tud összehasonlítással élni, mert a török író könyveit a díj átadása előtt, és utána is kiadták. Bár jelentős különbség nem mutatkozott, némileg mégis többen vették meg a kitüntetés után, így felkerült a toplistára a 10. és a 20. hely között. Lessing műveivel Magyarországon csak a díjátadó után jöttek ki, de a siker itt sem volt kiugró (ha csak azt nem nevezhetjük annak, hogy megelőzte Havas Henrik már akkor futó könyvét a karácsonyi könyvvásáron).
Ha nem olyan hatalmas szenzációról van szó, mint Kertész Imre elismerése, akkor a díj nem különösen von be több olvasót. Egyrészt az irodalomban „vájt fülűek” figyelme irányul ilyenkor egy-egy alkotóra, másrészt főleg a könyvet presztízstermékként vásárló közönség keresi őket. Vándor Ágnes szerint a legmagasabb irodalmi kitüntetés értéke ennek megfelelően karácsonykor nő meg a könyvmarketingben, mert ekkor pont ilyen presztízsterméket szereznek be ajándékként. Persze az már más kérdés, hogy ezeket a könyveket ezután hányan olvassák el.