A fertőzések túlnyomó többségét az egészséges nő magától is legyőzi immunrendszere segítségével, és semmiféle hosszú távú, termékenységét vagy leendő magzata egészségét befolyásoló hatással, szövődménnyel nem kell számolnia. De akadnak kivételek, ritkán előfordul, hogy a betegség krónikussá válik, vagy éppen rosszkor, például a terhesség alatt jelentkezik.
Ez azonban nem olyan gyakori, hogy emiatt megtérülne az összes fogamzóképes nő szűrése – állítja dr. Török Miklós szülész-nőgyógyász professzor, a HM Állami Gyógyító Központ szülészeti-nőgyógyászati osztályának osztályvezető főorvosa. A meddőség és a koraszülés esetében a személyes tehertétel is óriási, és a költségek is tetemesek. Logikus kérdés tehát: nem lehetne-e csökkenteni ezeket a terheket úgy, hogy a meddőséget, illetve a koraszülést előidéző tényezőket időben szűrjük és gyógyítjuk?
Meddőség
Az aktív fertőzések csak a meddőségek öt–tíz százalékáért tehetők felelőssé. Sokkal gyakoribb, hogy már lezajlott, esetleg gyerekkorban átvészelt kismedencei gyulladás vagy más ok miatt olyan anatómiai eltérés jön létre, amely akadályozza a teherbe esést.
A meddőség oka az esetek 45 százalékában a férfinál keresendő. A női meddőség egyik leggyakoribb oka a hormonális működés, a tüszőszolgáltatás zavara, például a policisztás ovárium szindróma (PCO), a peteérés hiánya, a pajzsmirigy működési zavara. A másik gyakori ok az endometriózis nevű betegség, amely összenövéseket okoz az alhasban, és valamilyen, egyelőre közelebbről nem ismert immunológiai mechanizmussal is gátolja a már megtermékenyült pete beágyazódását. Ez után következnek a már lezajlott gyulladások következtében elzáródott méhkürtök vagy más anatómiai okok, például terhességmegszakítás szövődményeként lezáródott méhkürt mindkét oldalon.
TORCH: vizsgálatok terhesség előtt
A betűszó (a Toxoplasma, az Others (B19-es parvovírus, vérbaj), a Rubeola, a Cytomegalovirus és a Herpes simplex fertőzés kezdőbetűiből) a terhességben leggyakrabban előforduló, az embrió károsodásához, esetleg vetéléshez vezető anyai fertőzések vizsgálatcsoportját takarja. A TORCH nem tartozik a terhesgondozás kötelező vizsgálatai közé, kivéve a vérbaj szűrését, melyen minden kismama átesik az első vérvételkor. Érdemes még a fogamzás előtt elvégeztetni, majd a hónapok múlásával szükség esetén megismételni.
(Toxoplasma gondii) olyan élősködő, mely főleg nyers hús, mosatlan zöldségek és a macska ürüléke révén kerül kapcsolatba az emberrel. Sokkal többen estek át toxoplazma-fertőzésen, mint gondolnák, hiszen a fertőzés legtöbbször tünetmentes. A friss fertőzés a terhesség első 12 hetében igen komoly fejlődési rendellenességeket okoz, legtöbbször vetélés következik be, vagy ha nem, szükség lehet terhességmegszakításra.
Az Erythema infectiosum („ötödik betegség”) nagyon gyakori gyermekkori fertőzés, vírusa elsősorban cseppfertőzéssel terjed. A fertőzött anyák harmada adja át a vírusokat a magzatnak is. A vetélés esélye a 20. hét előtt húsz százalék, az után már csak egy százalék. A fertőzések nagy része tünetmentesen zajlik le, de jellemzője lehet a tűzvörös arc száj körüli sápadtsággal, majd a végtagokon és a törzsön megjelenő, csipkeszerű, kiütéses foltozottság. Sem oltás, sem gyógyszer nem létezik ellene.
A rózsahimlő vagy rubeóla gyermek- és felnőttkorban veszélytelen betegség, terheseknél azonban súlyosan károsíthatja a magzatot. Mivel tizenöt éve minden gyereket oltanak ellene (MMR-oltás 15 hónaposan és 11 évesen), óvodás és iskolás közösségekben ritkán fordul elő. Ha mégis bekövetkezik a fertőzés az első nyolc hétben, nagy valószínűséggel maradandó fejlődési rendellenesség alakul ki az embrióban. A 12–16. hét közötti fertőződés esetén csekély a magzat károsodásának valószínűsége, később elhanyagolható. Ha valaki nem kapott oltást, érdemes ellenőriztetnie védettségét.
Bőrrel és nyálkahártyával érintkezve, valamint cseppfertőzés útján terjed. HSV-1-es (inkább ajakherpesz) és HSV-2-es (inkább nemi úton fertőző) típusát különböztetjük meg, de mindkettő kialakíthat fertőzést a szájon és a nemi szerveken is. Fájdalmas, viszkető, majd kifekélyesedő kelések jellemzik. Herpeszvírus-fertőzések csak ritkán felelősek a magzat komolyabb betegségéért. Koraterhességi HSV-fertőzés során azonban magasabb vetélési arányt figyeltek meg. A vírus a születés közben fertőzheti meg a magzatot. Az utóbbi években kiderült, hogy egészséges nők hüvelyváladéka is tartalmazza. A magzat fertőződése ennek ellenére ritka. Ha az újszülöttön fertőzés jelei mutatkoznak, a vírusellenes kezelés az esetek jelentős részében sikeres.
Ez a vírus okoz leggyakrabban magzati fertőzést. A fertőződés létrejöhet nemi úton, méhen belül, születéskor és az első életnapokban, majd a későbbiekben bármikor. Gyakran tünetmentes, vagy csak enyhe láz, fáradékonyság, végtagfájdalom, nyirokcsomó-duzzanat kíséri. Magyarországon a nők nyolcvan százaléka már átesett a fertőzésen. Azoknál, akik nem, az esetek 2–4 százalékában lehet magzati fertőzésre számítani. Hazánkban száz újszülöttre jut egy CMV-fertőzés. Ennek tünetei változatosak, súlyossága a fertőződés időpontjától függ, de az egész terhesség folyamán veszélyes. Az anyai fertőzés legtöbbször tünetmentes, legfeljebb egyes ultrahang-vizsgálati eredmények (agyi meszesedés, hasűri szabad folyadék) utalhatnak rá.
Majdnem a sor végén vannak a szexuálisan átvihető betegségek. Szűrni azért sem érdemes ezeket, mert nem túl gyakoriak. Sokat vitatkoztak például a magyar lakosság chlamydia-átfertőzöttségén. Egyes szakemberek nagy chlamydiagyakoriság mellett érvelnek, az OEP és más szakemberek szerint nem éri el az öt–hét százalékot sem.
dr. Török Miklós: Nem térülne meg az összes fogamzóképes nő szűrése.
Mivel a lakosság tíz–tizenöt százalékánál kell meddőségi problémával számolni, az egész ivarérett lakosság szűrése milliárdokba kerülne, miközben a kimutatható betegség, például a chlamydia, csak töredéküket érinti valójában.
Az sem nyilvánvaló, melyik szűrési módszert vezessék be. Léteznek drága és nagyon érzékeny tesztek, amelyek már néhány baktérium jelenlétét is kimutatják, pozitív eredményt adnak olyankor is, amikor valódi megbetegedésről nem beszélhetünk. Az általános szűrés másik gyenge pontja, hogy az egyén fertőzöttsége akár napról napra változhat a szexuális gyakorlat függvényében. Aki ma még egészséges, egy héttel később már masszívan fertőzött lehet. Éppen ezért az érintetteknél (a férfikanál, fiatalkorúaknál is, tehát nem csupán nőgyógyászati vizsgálatokról van szó!) viszonylag gyakori szűrővizsgálatoktól várhatnánk számszerűsíthető eredményt. Sehol a világon nincs példa arra, hogy a biztosító ilyen típusú általános szűréseket támogatna.
Amikor „kötelező” szűrni
Chlamydia, HIV, hepatitis B és C, valamint a hüvelyváladék bakteriológiai vizsgálata – mindez a rutinszűrés része a meddőség miatt orvoshoz forduló pár első jelentkezésekor. Mit kell tudni ezekről? A HIV és a hepatitis nem okoz meddőséget. A chlamydiaszűrés és a hüvelyváladék vizsgálata logikus lépés, mert ezek kezelésével növelhető az asszisztált reprodukciós eljárás sikeressége, de egyik sem feltétlenül oka a meddőségnek. Egyesek szerint nő a vetélés és a koraszülés kockázata chlamydiafertőzés esetén, de ez csupán az egyik a lehetséges sok betegség közül. Bármilyen, tünetekben szegény fertőzés feljuthat a kismedencébe, vagy véráram útján szóródhat, és petefészek-gyulladást okozhat. A végbél felől, a nyirokutakon át bakteriális fertőzések is okozhatnak tünetekben szegény, krónikus fertőzéseket. Ugyanakkor terhességmegszakítások után öt–tíz százalék az esély a tünetmentes kürtelzáródásra, vagyis e probléma mögött nem mindig fertőzés áll.
Mibe kerül a koraszülés?
Nincsenek pontos hazai adatok arról, hogy mekkora költséget emészt fel egy koraszülött csecsemő ápolása és utógondozása.
A nagyságrendet azonban jól érzékeltetik a következő, becslésen alapuló adatok:
❚ a koraszülött-ellátás átlagos napi költsége újszülöttenként 150 000 forint. Az ápolási napok száma minimum tíz. Így koraszülöttenként 1,5 millió forint ápolási költségre jutunk, ez éves szinten körülbelül 200 milliárd forint;
❚ az Egyesült Államokból származó adatok szerint egy 27. hétre születő magzat teljes ellátási költsége 150 ezer USD (22,5 millió forint). A költségek jelentősen csökkennek az anyaméhben töltött hetek számának növekedésével. A 34. hét után már csak 10–20 ezer dollár az ápolási költség. A költséghatékonyság nem csak a koraszülöttek számának csökkenésével fokozódna, hanem akkor is, ha később születnek. Minden egyes hét több tízezer dolláros megtakarítást jelent;
❚ a veleszületett károsodással világra jövő gyerekek kétharmada koraszülött, ez további utógondozási költségeket jelent, ezekről nem végeztek még pontos számításokat.
Megelőzési lehetőségek
Számos módszer ismert, amelyek költséghatékonyságáról szakmai vita folyik. Az a leghelyesebb, ha a páciens nem várja meg a fogamzást az esetleges betegségek, fertőzéses gócok keresésével és gyógyíttatásával.
Jelenleg a fogágybetegségek időben, tehát még a terhesség előtti kezelését tartják az egyik legfontosabb lépésnek. A lepedékben, a fogkőben és a gyulladt ínytasakban élő baktériumok ugyanis a véráramba kerülve koraszülést okozhatnak.
Hasonlóan fontos a különböző fertőzések keresése és kezelése, különös tekintettel a húgyúti szerveket érintő betegségekre. A harmadik lényeges lépés a fizikai és lelki stressz kerülése – ez elősegíti az immunrendszer megfelelő működését.