Emberre is támadhat az aggteleki medve

Egy kifejlett barnamedve és feltehetően idén született bocsa lábnyomait találták meg természetvédelmi őrök az Aggteleki Nemzeti Park (ANP) területén, a magyar-szlovák határ közelében. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a kölykét védő anyamedve az emberre is veszélyes lehet.

Az európai barnamedve korábban általánosan elterjedt faj volt, de napjainkra ma már leginkább csak néhány magasabb hegységben található meg. Az erdélyi Kárpátokban jelentős a számuk, de stabil állományaik vannak a szlovákiai hegységekben, így például az Alacsony- és Magas-Tátrában, a Fátrában, valamint a Szlovák-paradicsomban is. Ez utóbbi közvetlenül határos a Szlovák-karszttal, és egy földrajzi egységet alkot az Aggteleki-hegységgel. Így barnamedve hazai előfordulása bár érdekes, de nem váratlan az Aggteleki Nemzeti Parkban – közölte a környezetvédelmi minisztérium.

A Bocs lábnyomai (forrás: ANP)

A szaporodási időszakukra jellemző, hogy a május-júniusi párzást követően a bocsok 350-500 gramm körüli súllyal január-februárban jönnek a világra. Az első 3-4 hónap után hagyják el a vackukat, de kezdetben nem tesznek meg nagy távolságokat, ezért nem kizárható, hogy a most itt észlelt bocs már a Szlovák-karszt vagy az ANP területén született. A kölykeit védő anyamedve rendkívül agresszíven lép fel minden vélt és valós támadóval szemben, ilyenkor különösen veszélyesek lehetnek az emberekre is.

Az anyamedve lábnyoma (forrás: ANP)

Ezért az ANPI Igazgatóság kéri, hogy kirándulás, túrázás során a területre látogatók a kijelölt turista utakat használják, és tartsák be a látogatási szabályokat. Az ANP területen tilos a táborozás, sátorozás, illetve a fokozottan védett területek csak engedéllyel látogathatók. A szabályok betartásával minimálisra csökkenthető a medvével való – egyébként is csekély valószínűségű – találkozás.

Legyen Ön is FN Tudósító!

Látta a medvéket? Van egy híre, fotója, videója a betévedt medvecsaládról? Töltse fel az FN Tudósítóba, hogy az Ön tudósítása is az FN Címlapjára kerüljön!

Erre ment a két medve (forrás: ANP)

Az ANP térségéből csak néhány szórvány adat van az utóbbi évtizedekből, és ezek is magányos, kóborló példányokra utalnak. A mostanihoz hasonló – anyamedve és bocs -észlelés ismereteink szerint eddig nem volt. A barna medve tipikus mindenevő; megeszik gyakorlatilag mindent, legyen az fű, gomba, gyökér, erdei gyümölcs, rovar, kisemlős vagy akár szarvas méretű zsákmány. Nyáron elsősorban növényeket, terméseket és hagymákat fogyaszt.

Bármelyik napszakban lehet aktív, de rendszerint reggel és este táplálkozik, a nap többi részét pedig fedezékében tölti. Ehhez többnyire egy mélyedést ás magának, amibe belefekszik. Több száz kilométert is bekóborol egy év alatt, mindig az adott évszakban legtöbb táplálékot kínáló területeket keresve. A barna medvékre nem jellemző a területtartó viselkedés, az egyedek útvonalai gyakran átfedik egymást. Alapvetően magányos állatok, de a bő táplálékforrásoknál többen is összegyűlhetnek.

Címkék: zöld