Mindenki mutatja magát

Egy nyolchengeres Audi-motor mellett biztos nem mennek el sem a már diplomázott, sem a leendő gépészmérnökök. Ebben bízva viszi magával a szokatlan kiállítási tárgyat az Audi Hungária az állásbörzékre, ahol mindenki a legjobb munkaerőért verseng. Aki megáll megcsodálni a szerkezetet, esetleg kérdése is van róla, az Audi szakembereivel érdemben is elbeszélgethet a motor működéséről, és innen már csak egy lépés, hogy a vállalatnál végzendő mérnöki feladatok is szóba kerüljenek.

Az állásbörzék legfőbb vonzereje mind a vállalatok, mind az álláskeresők számára az, hogy személyesen találkozhatnak, és egy helyen a lehető legnagyobb kínálatból válogathatnak. Az ajánlataikkal egymás mellett felsorakozó cégeknek ugyanakkor egymással is meg kell küzdeniük az érdeklődőkért. „Vannak, akik apróbb ajándékokat adnak, de előfordult már az is, hogy egy híres sportolót vagy médiaszemélyiséget hívtak meg a kiállítók” – mondja Kiszely Gabriella, a Műegyetemi Karrieriroda tanácsadója.

Tapasztalatai szerint a vállalatok mind nagyobb standokkal szeretnének megjelenni, és a legfrekventáltabb helyekért is versengenek. A szervezők viszont éppen azt szeretnék, ha nem a külsőségekkel, hanem a jobbnál jobb állásajánlatokkal vonzanák magukhoz a fiatalokat, és azt javasolják, ne csak a kiválasztásért felelős személy legyen jelen, hanem olyan szakemberek is, akik tájékoztatni tudják a jelentkezőket, milyen feladatok és karrierlehetőségek várnak rájuk.

Ugyanakkor a vállalatok szerint is fontosabb a külsőségeknél, hogy érdemben tudjanak válaszolni az érdeklődők kérdéseire, és hitelesek legyenek. Ezért legtöbbjüknél vezetőkkel és szakemberekkel is lehet találkozni. „A kollégák sokszor egymással versengenek azon, hogy ki tud több jó jelentkezőt megfogni” – mondja Farkas Margit, az Ernst and Young regionális hr-vezetője. Ők auditorokkal és adótanácsadókkal érkeznek a börzékre, de ha olyan pozíciót hirdetnek meg, akár informatikai szakember is részt vesz a kiállításon. „Éppen az IT audit részlegen dolgozik egy olyan kollégánk, akivel az állásbörzén ismerkedtünk meg. Tanácsadónk másfél órát beszélgetett vele, és azóta is büszkén emlegeti, hogy ő toborozta.”

Ne a pénz miatt!
A jelentkezők felkészültségéről eltérőek a tapasztalatok, de úgy tűnik, hogy az álláskeresők és a cégek elvárásai az utóbbi években közeledtek egymáshoz. „Az érdeklődők is egyre jobban tudják, mit várnak tőlük, de azért előfordul, hogy munkakörben és fizetésben irreális várakozásaik vannak” – mondja a Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató ügyvezető helyettese, Csaposs Noémi.

A vállalatok szerint gyakori, hogy sokan már pályakezdőként vezető pozíciót szeretnének kapni. Ebben a különböző menedzserszakok képzései meg is erősítik a diákokat, és csak a jelentkezés során szembesülnek azzal, hogy ehhez bizony többévi munkával kell bizonyítaniuk rátermettségüket.

A szakmai beszélgetések előnye az is, hogy a toborzók rögtön rátalálhatnak azokra a jelöltekre, akik valóban szakmai érdeklődést mutatnak, nem csak a magas jövedelem vonzza őket. Ez utóbbiakat próbálják is kiszűrni a hr-szakemberek, akiknél a lehető legrosszabb indítás, ha valaki rögtön a fizetés felől érdeklődik. A pénz a cégek többségénél tabutéma a börzéken, az álláskeresőknek általában a „versenyképes jövedelem” megfogalmazással kell beérniük.

A pontos feladatkör és a munkaidő tekintetében ugyanakkor konkrétumok hangzanak el. Van olyan cég is, ahol ezek a részletek már egy másik beszélgetés témájaként merülnek fel, ahová a jelentkező akkor jut el, ha az önéletrajza alapján a cég állásinterjúra hívja. Ez akár néhány héten belül is megtörténhet, de a vállalatok a később megnyíló pozíciókra is előredolgozva gyűjtögetik az önéletrajzokat. Az Audi rendszerében például egy pályázat negyedévig marad bent, ezalatt bármikor dönthetnek arról, hogy interjúra hívják a jelentkezőt.

A cégek többsége betöltendő pozíciók garmadájával érkezik a börzékre, így nem csoda, ha minél több pályázati anyagot próbálnak begyűjteni. Egy sikeresnek mondható rendezvényről akár száznál is több önéletrajzzal térhetnek vissza, de arra nincs garancia, hogy ezek meg is felelnek elvárásaiknak. Siklósi Ágnes, az Audi személyügyimarketing-munkatársa szerint jó, ha negyven jelentkező közül két-három komolyan vehető akad.

Ezért a cégek egyfajta előszűrésként is használják a börzék nyújtotta lehetőségeket. Bár az első körös interjúk egyre ritkábbak ilyenkor, hiszen a nyüzsgés nem feltétlenül teremt ehhez ideális körülményeket, de tesztek kitöltésére vagy a nyelvtudás használhatóságának gyors leellenőrzésére így is van lehetőség. Az Ernst and Young különösen a vidéki felsőoktatási intézmények rendezvényein szeret élni ezzel a lehetőséggel, mert így a jelentkezőknek nem kell a fővárosba utazniuk az amúgy is szükséges teszt kitöltéséhez. Sok kiállító azonban óvakodik attól, hogy vizsgaszituációt teremtsen a rendezvényen; nem akarják elrettenteni az érdeklődőket.

Iskolapadból
Jellemző tendencia, hogy nem csak a frissdiplomások miatt látogatják a vállalatok a rendezvényeket. Az alsóbb évfolya¬mok éppen úgy érdeklik őket, mint a végzősök. Amellett, hogy a cégek nagy része gyakornoki állásokat is kínál, a diákok is egyre inkább kíváncsiak ezekre a pozíciókra, hiszen így nem csak az elvárt szakmai gyakorlatot tudják megszerezni, hanem akár előre biztosíthatják maguknak, hogy később teljes állásban foglalkoztassák őket azon a helyen, ahol korábban tapasztalatot gyűjtöttek.

A gyakornoki állások betöltése mellett arra is van példa, hogy a cég a szükséges tárgyak felvételében, a szakirány megválasztásában ad tanácsot. „Az egyetemisták, főiskolások sokszor egymástól kérdezik, hogy mit tanuljanak, és az is előfordulhat, hogy néhányan annak alapján döntenek, hol kell kevesebbet teljesíteni, hol marad a legtöbb szabad idejük” – mondja Siklósi Ágnes. A könnyebb utat választók viszont később nemigen rúgnak labdába tudatosabb társaik mellett.

Persze, az orientációs tanácsadás eredménye mérhető a legnehezebben. Legfeljebb olyan példák igazolják vissza erőfeszítéseiket, mint amikor azt tanácsolták egy diáknak, hogy ha náluk szeretne dolgozni, tanuljon meg németül, majd az illető két év múlva, használható németnyelv-tudással újra megjelent a standjuknál, hogy beadja jelentkezését.

Szimpátia alapján
Bár az állásbörzék lényege, hogy összehozza a keresletet a kínálattal, a cégek betölthessék nyitott pozícióikat, a pályakezdők pedig megtalálják a legjobb ajánlatokat, a kiállítók nagy része nemcsak toborzási, hanem reklámlehetőséget is lát e rendezvényekben. A vállalat megismertetheti magát azokkal is, akik csak később keresnek munkát, vagy akiknek ők kínálnának később pozíciót. „Ilyenkor feladatunk bemutatni és vonzóvá tenni a céget” – mondja Farkas Margit.

Az Ernst and Youngnál fontos szempont, hogy lelkes és barátságos kollégák legyenek a rendezvényeken. Sok esetben elsősorban az ott szerzett benyomások alapján döntenek az érdeklődők arról, hogy szeretnének-e egy vállalatnál dolgozni vagy sem.

Bár az állásbörzéken a vállalatoknak lehetőségük van rá, hogy prezentáció formájában vagy a rendezvény kiadványában bemutatkozzanak, a Műegyetemi Állásbörze felméréséből az derül ki, hogy legtöbb érdeklődőnek vajmi kevés fogalma van a cégek pontos tevékenységéről, helyzetéről, piaci pozíciójáról. Így elsősorban az alapján ítélnek meg egy céget, amivel közvetlenül találkoznak.

Pedig kevés dolog melengetné meg jobban a kiválasztók szívét, mint ha a jelentkező valamilyen racionális oknál fogva kifejezetten az ő vállalatuknál akarna dolgozni. „Ez egyelőre nem jellemző, inkább csak azt tudják, hogy valamilyen nemzetközi vállalatnál szeretnének elhelyezkedni” – véli Kovács András, a Grafton Recruitment munkatársa.

Tevékenységük bemutatása a cél a kiállítóként megjelenő személyzeti tanácsadó cégeknél is. Ők szintén konkrét állásajánlatokkal érkeznek, amelyek választéka felül is múlja egy-egy vállalat kínálatát, mégis fő céljuk, hogy a pályakezdők megismerjék őket. A fiatalok ugyanis inkább a felsőoktatási börzéken és online álláskereső portálo¬-
kon keresztül próbálnak álláshoz jutni, és csak elhanyagolható mértékben veszik igénybe a közvetítőket. „Olyan ez, mint egy reklámkampány: nem mérhető közvetlenül az eredménye, de később megtérül” – mondja Kovács András. Náluk éppen mégis mérhető valamennyire az eredmény, a rendezvények után rendszerint ugrásszerűen megnő honlapjuk látogatottsága.