Mi csábítja a pályakezdőket?

Éves rendszerességgel készíti el 1994 óta az AIESEC Magyarország A Legvonzóbb Vállalat felmérést – idén először a BellResearch kutatócég és a Hewitt Humán Tanácsadó partnerségével. A reprezentatív, átfogó kutatás részletesen vizsgálja a potenciális álláskeresők kínálatát, a 2008–2009-ben végző diákok kompetenciáit, karriercéljait és álláskeresési preferenciáit. Emellett a hallgatók szemével nézi a keresleti oldalt is: a munkahelyekkel szemben támasztott elvárásokat, az iparágak népszerűségét és a vállalatok mint munkaadók megítélését.

Optimizmus, önbizalom
A felmérés eredményei szerint a diákok több mint kétharmada legkésőbb az utolsó szemesztere során már tudatosan keresi leendő munkahelyét. A válaszadók egyharmada már hamarabb. „Ebben a tekintetben az egyetemisták és a főiskolások hasonlóan viselkednek, regionális bontásban viszont kitűnik, hogy a fővárosban tanulók korábban kezdik az álláskeresést” – emeli ki Andrási Tamás, a BellResearch kutató- és tanácsadócég üzletfejlesztési igazgatója.

Az elhelyezkedés várható idejét illetően a hallgatók optimisták. Egyharmaduk jelenleg is dolgozik a tanulás mellett, további egyharmaduk pedig korábban szerzett munkatapasztalatot. A válaszadók negyede legfeljebb két hónapos álláskeresési periódussal számol.

Az eredmények azt tükrözik, hogy a 2008–2009-ben végző közgazdászok erősnek érzik munkaerő-piaci pozícióikat (erre utal a viszonylag magas fizetési elvárás is). A fővárosban és a főiskolákon tanulók némileg bizakodóbbak az átlagnál.

Andrási Tamás: A fővárosban tanulók korábban kezdik az álláskeresést.

Külföld és mély víz
A külföldi tanulmányok számos munkáltatónál számítanak előnynek a kiválasztási folyamat során. Az idegen nyelvű kommunikáció és tanulás, a kultúrákkal ismerkedés, a diák szinte teljes magárautaltsága értékes tapasztalatokat jelent, és egy külföldi pozíció esetén is egyértelmű előny – akár a célország ismerete, akár a gyors alkalmazkodás szempontjából.

A kutatásban részt vevő hallgatók 17 százaléka töltött rövidebb-hosszabb időt külföldön tanulmányai során. Az ilyen jellegű tapasztalatok jellemzőbbek a legalább 23 évesek, a Corvinus Egyetem és a BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar hallgatói, a nemzetközi gazdasági tematikájú szakokat végzők, illetve a tanulmányaik mellett dolgozó diákok körében. Ezzel szemben például a pénzügyi vagy számviteli szakos hallgatók és a munkatapasztalatokkal nem rendelkezők jóval kisebb arányban tanulnak külföldön.

A szakmai gyakorlat a munkáltató és a jövőbeni munkavállaló számára egyaránt hasznos: jó lehetőséget teremt a „másik oldal” megismerésére, tapasztalatok szerzésére és a tényleges felvételre való felkészülésre. Gyakorlaton a válaszadók közel fele volt már, az érintettek háromnegyedénél valamilyen belföldi vállalat a tapasztalatszerzés helye, külföldre minden tizedik résztvevő jutott ki.

Az elvégzett szakmai gyakorlat hasznosságát vegyesen ítélik meg a hallgatók. A válaszadók 55 százaléka alapvetően hasznosnak véli, hetede nem érzi relevánsnak későbbi elhelyezkedése szempontjából, 30 százalékuk esetében pedig nem egyértelmű a gyakorlat hasznának megítélése.

Vonzások, taszítások
A közgazdász hallgatók számára a legfontosabb munkahely-választási tényezőknek a kellemes munkahelyi légkör, az előrelépési kilátások (5-ös skálán egyaránt 4,53-os értékkel), valamint a tanulási lehetőségek bizonyultak. Ezeket követi a vállalat jó hírneve, a kezdő fizetés nagysága, a rugalmas vezetési stílus és a cég termékeinek, szolgáltatásainak minősége.

A kezdő fizetés csupán az ötödik helyen szerepel a rangsorban, és több „puhább” faktor is megelőzi. Ez az elmúlt években is hasonlóan alakult – mutatnak rá az elemzők. Az előrelépési és tanulási lehetőségek fontossága a diákok tudatosabb karrierépítési stratégiáját jelzi, egy elismert cég neve jobban mutat az önéletrajzban továbblépéskor. Ezt a kutatás más eredményei is alátámasztják: a többség ugródeszkának tekinti első munkahelyét, és gyors előmenetelben bízik.

„Az oktatásból frissen kikerültek fontosnak tartják, hogy a vállalat, ahol dolgoznak, jó munkahelynek számítson, a cég által képviselt értékek összeegyeztethetők legyenek személyes értékrendjükkel” – összegzi Virág Éva, a Hewitt munkatársa. Motiváló faktor a folyamatos tanulás, a hasznos tudás megszerzése, amely a jövőben magasabb pozícióba segítheti őket. Fontos a munkavégzés helye, az eszközök színvonala, valamint a közvetlen felettes által nyújtott támogatás is.

A vállalat kedvező földrajzi fekvése közepes, 3,6-es fontossági értékkel a lista utolsó harmadába szorult. Ugyanitt szerepel a külföldi munkavégzés lehetősége. Ez ugyan nem jelent egyértelmű immobilitást, de úgy tűnik, a pályakezdők nem feltétlenül a határon túl vélik megtalálni a legkedvezőbb munkalehetőségeket.

A faktorok sorát a munkáltató pozitív társadalmi szerepvállalása zárja. Ez a civil szféra gyengeségét, a végzősök kisebb tudatosságát, illetve opportunizmusát jelzi egy álláskeresési szituációban.

Megszerezni, megtartani
Új ügyfelet szerezni sokkal nehezebb és drágább, mint megtartani egy régit. A tétel a munkavállalókra ugyanúgy igaz, tekintve a toborzás költségeit, a betanítást, az eleinte kisebb teljesítményt és persze a beválási kockázatot. „Ezért is fordul hozzánk egyre több vállalat az ügyfélkör¬ku¬ta¬tásokon túl a munkatársak elégedettségére és megtartására vonatkozó kutatási igényekkel” – avat be Andrási Tamás. A kidolgozott módszertanra alapozott, hagyományos és online adatfelvétellel végzett, anonimitást garantáló kutatások feltárják a valós elvárásokat, mérik a dolgozók motiváltságát, elégedettségét és lojalitását. Az azonosított erősségek és fejlesztendő területek fontos inputot adnak a hatékony hr-stratégia kialakításához.

A Legvonzóbb Vállalat felmérésben a kutatók úgynevezett fontossági-elégedettségi modellben elemezték a munkahelyi jellemzők szubjektív súlyát és ezek megvalósulásának feltételezett mértékét az egyénileg legvonzóbbként megjelölt vállalatok esetében. Az összesített eredmények azt mutatják, hogy a legfontosabbnak ítélt tényezőket (munkahelyi légkör, előrelépés és tanulás) tekintve az érintett cégek jól „teljesítenek”, fejlődniük leginkább a viszonylag fontosként jellemzett rugalmas vezetési stílus, valamint a kezdő fizetés nagysága területén érdemes.

Hasznos információkat nyújt a toborzás előkészítésében a hr-vezetők számára a saját vállalatuk megítéléséről elkészített, cégre szabott elemzés. A koordinátarendszer jobb felső negyedébe – teljesített alapkövetelményekként – azok a fontos tényezők kerülnek, amelyekben a cég megfelel az elvárásoknak. A bal felső negyed „top prioritásai” ezzel szemben azt jelölik ki, mely lényegesnek ítélt területek fejlesztése vagy jobb kommunikálása teheti jelentős mértékben vonzóbbá a vállalatot. Az alsó mezők azokat a legkevésbé releváns tényezőket azonosítják, amelyeknél nem feltétlenül térül meg a fejlesztés.