korábbi évek drasztikus jogszabályi változásaihoz képest nyugalmasnak indult az esztendő a cafeteria területén. Mondhatni, végre lehetőség adódott arra, hogy a már bevezetett cafeteria-rendszerek stabilizálódjanak, illetve a korábban kevéssé érintett kisvállalati kör is bekapcsolódhasson ebbe a juttatási rendszerbe.
Úgy tűnik, ha az idei változások nem is, de a jövő évi adóelképzelések szele mégis csak „megcsapta a piacot”, és kivárásra ösztönzött sok olyan céget, amelyek a cafeteria bevezetését fontolgatták. Valami mégis megmozdult, mert a tapasztalatok szerint immár egészen kicsi vállalkozások is bekapcsolódnak a korábban csupán a multik pionírhajlamából élő cafeteriapiacra. Sőt, arra is egyre gyakrabban van példa, hogy maguk a dolgozók követelik a cégvezetéstől e juttatási forma bevezetését.
Ahogy a hr-es vándorol
A múlt évhez képest pozitívak a változások, hiszen az étkezési utalványok, az üdülési csekkek, az iskolakezdési támogatások és az egészségügyi pénztári befizetések adómentes összegét is megemelték – hangsúlyozza Urbán Adrien közgazdász, cafeteria-tanácsadó. Tapasztalataik szerint egyre inkább terjednek a cafeteria-rendszerek, sokszor egészen kis, 10–20 fős cégek is bevezetik ezt a juttatási formát.
6 juttatás 2 csoportban
A
tipikus, cafeteriát bevezető cég a szolgáltatási szektorban működik, a
fővárosban vagy a központi körzetben, és az alkalmazottak fizetése
viszonylag magas. Az átlagos cafeteriát működtető cég legalább 6
juttatást tesz elérhetővé, és jellemzően 2 juttatási csoportot
képeznek.
Ma már korántsem igaz az a sommás megállapítás, hogy „csak a multik, és ők is csak a főváros környékén”. „Az elmúlt időszakban Hajdúböszörményben, Szigetszentmiklóson, Móron, Székesfehérváron dolgoztunk” – sorolja Urbán Adrien. Az igaz, hogy annak idején a több száz embert foglalkoztató termelőüzemek, általában multik leányvállalatai jártak élen a bevezetésben, de ahogy a hr-esek vándoroltak cégről cégre, lassan elterjesztették ezt a fajta juttatási kultúrát.
Kicsiknek magasat
Visszafogottan ítéli meg a jogszabályi környezet módosításait Császár József cafeteria-szakértő. Azt mondja, az idei év nem hozott nagy változásokat az adómentes béren kívüli juttatások és a cafeteria-rendszerek területén. Hozzáteszi azonban, hogy az egyes juttatások adómentes összeghatára növekedett, a juttatási elemekkel igénybe vehető szolgáltatási lehetőségek bővültek, egyre több differenciáltan kialakított béren kívüli juttatási rendszer működik, rugalmas szolgáltatói kapacitások és számos, erre a területre kifejlesztett, új szoftver elérhető a piacon.
A legjellemzőbb tendenciának azt mondhatjuk, hogy a nagy- és középvállalatok után a kis-, sőt a mikrovállalati kör is „felfedezte” és alkalmazza az adómentes juttatási elemeket, továbbá az ezekből alkotott cafeteria-rendszereket. Nem ritka ma már, hogy 4–10 fős vállalkozásoknál – magánóvodákban, tervezőirodáknál, kereskedelmi képviseleteknél – cafeteria-rendszer működik. Igaz, ilyen kis létszámnál csak magas egy főre jutó cafeteriakeret esetében gazdaságos a bevezetés. A társaság vezető tisztségviselői (megbízási szerződés, munkáltatói jogok) pedig nem jogosultak adómentes juttatásokra. A nagy- és középvállalatok többségénél viszont már évek óta működik ilyen jellegű rendszer. Számukra elsősorban a differenciálási lehetőségek kihasználása központi kérdés.
Alap az étkezés és a bérlet
■
Az igénybe vehető adómentes juttatási elemek közül egyre többen
választják az internet- használatot, de az önkéntes egészségpénztárakon
keresztül elérhető, 2008-tól kibővült szolgáltatási lehetőségek iránt
is többen érdeklődtek, és a kultúrautalvány területén is bővülő
szolgáltatói körről beszélhetünk.
■ A rendszer alappillére egyébként az étkezési utalvány, valamint Budapesten a BKV-bérlet is.
■ Népszerű még az üdülési csekk és az egészségpénztári befizetés.
Bizonytalanság, kivárás
Az egyensúlyjavító intézkedések hatásáról Császár József cafeteria-szakértő azt mondja, hogy a cafeteria területen jelenleg nem érezhető közvetlen visszahatás. Ugyanakkor közvetett hatások igen, az évről évre változó szabályozási környezet, a sajtóban megjelenő újabb és újabb adóreform-tervezetek komoly bizonytalanságot okoznak.
Hasonlóan vélekedik dr. Gulyás Tünde, a Colling Kft. ügyvezetője is. Miközben nem volt lényeges változás 2007-ről 2008-ra a cafeteria-rendszerek adózásában, s ezért azt lehet mondani, hogy ahol már bevezették, ott kialakult, stabil a szisztéma, a jövő évi adóváltozásokról elterjedt hírek, pletykák miatt az idén csökkent valamelyest az új bevezetések száma. Sok cég, amely korábban a cafeteria bevezetését fontolgatta, most kivár, hogy kialakuljanak a jövő évi adózási tendenciák.
Nem lenne szerencsés, ha túlságosan megnyirbálnák a cafeteria kedvezményrendszerét, hiszen a gazdasági élet komoly alrendszerei függenek most már ettől a dolgozói juttatástól” – mondja dr. Gulyás Tünde. Elegendő csak az önkéntes pénztárakra, a csekkszolgáltatókra vagy, mondjuk, a turisztikai ágazatra utalni. Ennek ellenére nem számít komoly politikai lobbizásra ezen a területen, mert „a cafeteriaszakma még nem elég erős és szervezett ehhez”.
Császár József: A bevezetéshez szükséges szakmai tudás költsége csökkent.
Visszajárnak „szervizelni”
A szolgáltatói oldalt vizsgálva, vagyis a cafeteria-tanácsadó, -üzemeltető cégek szemszögéből szemlélve a területet az látható, hogy a súlypont ma már nem a bevezetésen van, hanem a meglévő rendszerek üzemeltetésén, az üzemeltetési tevékenység fejlesztésén és a speciális cafeteria-szoftvereken – mondja Császár József.
Többéves fejlesztési periódus után, 2008-ra több cég is bemutatta cafeteria-szoftverét. Ezek a megoldások vagy egy már meglévő nagy hr-rendszerhez kapcsolódnak modulként, vagy önálló szoftverként jelennek meg.
Az üzemeltetés előtérbe kerüléséről szólva Urbán Adrien úgy fogalmaz, hogy a cafeteria-tanácsadó céget igénybe vevő vállalkozásoknak gyakorlatilag nincs más dolguk, mint a rendelés és az utalás, „normál esetben” ugyanis a rendszert bevezetők havonta visszajárnak „szervizelni”: kezelik a belépők, a kilépők és a betegállományban lévők cafeteria-adminisztrációját.
Dr. Gulyás Tünde: A fekete- és a szürkefoglalkoztatás korlátozza a cafeteria lehetőségeit.
Döntő a kommunikáció
Komoly gondot jelent, hogy kicsi a piac, sőt még a természetes szűkösségnél is kisebb, hiszen a fekete- és a szürkefoglalkoztatás is korlátozza a cafeteria lehetőségeit – hangsúlyozza dr. Gulyás Tünde. Ehhez kapcsolódva Urbán Adrien azt tartja nagyon fontosnak, hogy ha egy cég a cafeteria bevezetését fontolgatja, mindenképp kérje professzionális tanácsadó segítségét. Nagyon sok múlik ugyanis az első lépéseken, a kommunikáción. A saját területükön komoly szereplőnek számító cégek is „buktak már bele” a cafeteria-rendszer meghonosításába, mert nem vették komolyan az ezzel járó nehézségeket.
Pedig a professzionális tanácsadók viszonylag nem is kerülnek sokba. Császár József szerint a cafeteria-megoldások robbanásszerű elterjedéséhez az is hozzájárult, hogy a cafeteria-rendszerek bevezetésének költsége, illetőleg az ehhez szükséges szakmai tudás költsége, ennek elérhetősége drasztikusan csökkent. Ma már rengeteg szabályzatkészítő, cafeteriabevezetést támogató tanfolyam indul, és a rendszerezett szakmai információk mind online, mind nyomtatott formában elérhetők.