Felfüggesztett az élve mumifikált kutyáért

A tiszakécskei rendőrök május 18-án lakossági bejelentés alapján vonultak ki az állatkínzás helyszínére, ahol a terepszemle után azonnal értesítették a kecskeméti Mentsvár az Állatokért Alapítvány állatvédelmi őrszolgálatát. A látványtól még azok az állatvédők is elborzadtak, akik rendszeresen járnak ki hasonló esetekhez: a kutya már nem mozgott, életjelet alig adott, szemei a kiszáradás miatt kifolytak, a napok óta tartó kínlódás következtében teste megmerevedett. Azonnal állatorvoshoz szállították, de már nem lehetett rajta segíteni, „kényszerű elaltatásra” volt szükség.

Munkában az Állatvédelmi Örszolgálat. A Mentsvár Egyesület fotóját megcsonkítottuk, az egész kép látványa sokkoló – FN

Különös kegyetlenség

Az állat gazdája azt mondta, azért tartotta egy ablaktalan helyiségben bezárva az állatot, mert „szökős” volt. Arra a kérdésre azonban nem tudott válaszolni, hogy ennek ellenére miért nem adott neki élelmet és vizet. Tettét később a rendőrségen beismerte, ezt követően az ügyészség gyorsított eljárásban hozta meg a jogerős ítéletet: hat hónap fogház két évre felfüggesztve. Az ügyész az ítélet kapcsán megjegyezte, hogy az elítélt a büntetlen előéletének köszönheti, hogy nem kapott letöltendő börtönbüntetést.

A „különös kegyetlenség” kitétel az állatkínzásra kiterjesztve még nem szerepel a magyar állatvédelmi törvényben. Ez a két szó pedig elég lenne ahhoz, hogy az ilyen kegyetlen módon elkövetett állatkínzásoknál a végrehajtásra is sor kerüljön, azaz tényleges 1-3 évig terjedő börtönbüntetést tudjon kiszabni a bíróság. Marad tehát a felfüggesztett börtön a könnyű testi sértés büntetési tételével. Vagyis egy állat megkínzása, elpusztítása a jogban egyenértékű azzal, ha egy ember a vita hevében pofon üti a másikat.

Összefogásra és új szabályozásra van szükség

Ennek ellenére a kecskeméti Állatvédelmi Őrszolgálat precedensértékűnek tartja az ítéletet, hiszen állatkínzás ügyében ezidáig elenyésző számú hasonló született. A közelmúltban például mindössze 90 ezer forint büntetést róttak ki egy nőre, aki 10 napig hagyta étlen-szomjan két kutyáját, az egyiket egy melléképületbe zárva, a másikat kétméteres láncon egy fához kötve. Az állatokat a hatóság közbelépése mentette meg.

Ezt a kutyát még időben megmentették, több centiméter hosszan nőtt bele a nyakába egy bálamadzag, amivel kikötötték (fotó: Mentsvár)

Az állatkínzásos esetek felderítéséhez, a méltó büntetés kiszabásához szükség van jó érzésű emberekre, akik ilyen eseteket tapasztalva bejelentést tesznek a rendőrségen vagy a helyi állatvédő szervezeteknél. Szükség van a rendőrség hatékony munkájára, és amire még nagy szükség lenne: megfelelő ellenőrzési szervre, mely ez esetben az Állatvédelmi Őrszolgálat. Hiányzik egy szigorú, országos ebtartási rendelet is, amelyet Magyarországon egyelőre önkormányzati helyi rendelet helyettesít.

Pedig akkor az önkormányzatok helyett egyből a rendőrség intézhetné – állatvédő egyesületekkel közreműködve – a nem megfelelően tartott állatok elkobzását, és gazdáik felősségre vonását.