Nagy a bizonytalanság

Az egyik ismert elmélet szerint azért kiszámíthatatlan jelenleg a tőkepiacok jövője, mert maga a nemzetközi befektetési világ nőtt túl önmagán. Az elmúlt hat-hét évben rengeteg új pénzügyi instrumentum jött létre – „a XXI. század az értékpapírosítással kezdődött” – a különböző pozíciók (legyen szó részvényről, kötvényről, nyersanyagról, kamatról, osztalékról) láncszerűen vannak szétbontva és becsomagolva különböző értékpapírokba – mondja Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója. Éppen ezért a Concorde privát vagyonkezelt portfóliói esetében már 2006 közepétől a pesszimistábbak közé tartozott, azóta igyekezett lefaragni az ügyfelek kockázati szintjéből, vagyis fokozatosan csökkentette a nem kötvény kitettségeket.

A válság valóban kirobbant, ma még nem is lehet felmérni, hogy pontosan milyen károk keletkeztek a pénzügyi szektorban, és ez mennyire hat ki a gazdaság egyéb szereplőire. Sorra jelentenek be a bankok újabb és újabb bukásokat, leírásokat (a világ legnagyobbjai összesen már 100 milliárd dollár felett tartanak – elég, ha a Citigroupra, a BNP Paribasra vagy a Deutsche Bankra gondolunk), sosem lehet tudni, ki a következő áldozat, és milyen mértékben. Annyira erős a bizalomhiány, hogy a jegybankok folyamatosan kénytelenek beavatkozni és kölcsönözni a bankoknak, mert ők egymás között nem hajlandók erre, attól félve, hogy nem látják viszont a pénzüket.

Meg sem lehet tippelni, hogy mi lesz a végösszeg, mert a láncszerű csomagolások miatt sokat vesztett átláthatóságából a pénzügyi közvetítőrendszer. Az egyes szereplők választhatják azt, hogy azonnal minden kétes pozíciót elhatárolnak vagy leírnak, és elviselik a bukással járó (árfolyam-) veszteséget vagy azt, hogy csak fokozatosan jelzik a bukás mértékét, amikor már ténylegessé válik. A veszteségek már a bankok biztonságos működéséhez szükséges tőkét érintik (arab és távol-keleti alapok tőkésítik fel a világ legnagyobb brandjeit, megmentve őket a bukástól…).

Dobár Péter: az elmúlt két negyedév végét követően komoly áresési hullám indult.

Dobár Péter, a CIB Bank részvényelemzője ezzel kapcsolatban több intő jelre is figyelmeztet: áprilisban újabb negyedév kezdődött, márpedig az elmúlt két negyedév végét követően komoly áresési hullám indult. A FED sorozatos piacélénkítő alapkamat-csökkentései után pedig a részvénypiacok minden eddiginél védtelenebbek, hiszen szükség esetén már legfeljebb egy sürgősségi, 75–125 bázispontos kamatvágásra van mozgástér.

Az S&P neves hitelminősítő szerint jelenleg eddig csupán a hitelpiaci válság okozta veszteségek egyik fele lett leírva… Habár az is igaz, hogy az S&P a további leírások legnagyobb részét már nem a klasszikus értelemben vett amerikai óriásbankoktól várja.

Bilibók Botond: a különböző pozíciók láncszerűen vannak szétbontva és becsomagolva különböző értékpapírokba.

Országok, szektorok
Bilibók Botond szerint földrajzi régiókat tekintve is nehéz megmondani, hogy mekkora lesz a jelenlegi gondok kihatása. A fejlett gazdaságok recesszió elé néznek – élen az Egyesült Államokkal. A fejlődő világ pedig ilyen körülmények közepette nehezen tud az eddig megszokott ütemben fejlődni. A gyorsan növekvő kínai, orosz, brazil, indiai gazdaság – azaz a BRIC-országok – talán elkerülheti a recessziót, de miután elsősorban gyors exportnövekedésüknek köszönhették a bővülést, biztosan ők is megsínylik exportpiacaik problémáit, ezért lassulással kell szembenézniük.

Dobár Péter szerint a szektorok szintjén eddig a technológiai szektor viselte viszonylag jól az elmúlt hónapok árfolyamhullámzását, mert e társaságok java része sokkal kevésbe kapcsolódik az amerikai gazdasághoz, többségük igazi globális játékos. Az ugyan nem zárható ki, hogy a BRIC-országok növekedése is lassul 2–3 százalékponttal, de pozitív előjelű marad, így az ott is értékesítő cégek profitja kevésbé sérülhet, mint a pusztán az USA piacára termelőké.

Vége van már?
Amikor válság van, akkor nagyon csúnya folyamatok is elindulhatnak. Ha egyszer egy besszben mindenki bukik, az a részvény is összeomolhat, amely mögött minden ismert értékelés szerint többet érő eszközök vannak. Ahogy az ismert bölcsesség mondja, a tőkepiacok sokkal tovább maradhatnak irracionálisak, mint ahogy meg lehetne finanszírozni. Ami ma olcsó, holnap lehet még olcsóbb, semmi sem garantálja, hogy egy hatalmas esés után korrekció következik: jöhet bizony még nagyobb esés is.

A FigyelőTrend által megkérdezett szakemberek éppen ezért nagyon óvatosak. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint nincs még vége a bizonytalanságnak, ilyen környezetben a daytraderek és a spekulánsok érzik jól magukat, de a hosszabb távra befektetőknek még érdemes kivárniuk, lesznek még jobb beszállási lehetőségek is. A nagy kockázatkerülési játék még nem ért véget, nem érdemes túlságosan bevásárolni.

Suppan Gergely: Ilyen környezetben a daytraderek és a spekulánsok érzik jól magukat.

Különösen negatívan látja az elemző a magyar makrogazdasági helyzetet, miután meglódultak a kötvényhozamok, a kamatkiadások nagyon megnőttek. Ez még egyensúlyban lévő költségvetés esetén is növeli Magyarország eladósodottságát. A reálbérek vélhetően 2008-ban is csökkennek, alacsonyabb a foglalkoztatottság, emelkednek a közüzemi díjak, drágulnak a hiteltörlesztések, ilyen környezetben aligha bővül a magyar lakosság fogyasztása.

Magyar papírokba így leginkább csak azért érdemes fektetni, mert a Mol, az OTP és a Richter Gedeon árbevétele jelentős részét már nem Magyarországról szerzi be. Jó befektetés lehet itthon a termőföld, mert a gabonaárak elszállását még nem követte igazán áremelkedés. Érdekesek lehetnek azok az ingatlanpiacok is, ahol nem következett még be árrobbanás a régióban: így az albán vagy a koszovói.

Bilibók Botond azt mondja, a Concorde még mindig nagyon óvatos. Nehéz megbecsülni, hogy mekkorák lesznek a pénzügyi válság reálgazdasági hatásai. A magyar befektetőknek azért van annyi előnyük, hogy egyfajta pajzsként használhatják a hazai állampapír-befektetéseket. Ha „beülnek” egy hároméves állampapírba, és ezzel elérnek 27 százalékos nettó hozamot, az a futamidő egészére elfogadható – lehet közben akármilyen vihar.

Dobár Péter úgy gondolja, sok esetben máris kiváló beszállási pontnak tűnnek a jelenlegi szintek, de félő, hogy még nem láttuk a piac alját. Pánikszerű, többnapos eladási hullámra még nem került sor, pedig az esetek többségében ez szokta megelőzni a trendfordulókat. Ami a konkrét befektetési ötleteket illeti, hamarosan vonzóak lehetnek a közép-európai régió leginkább alulértékelt bankpapírjai: az OTP, az Erste. A gyógyszeripari Richter szintén az év vétele lehet, elsősorban a magyar központú vállalat két cégvásárlása (a lengyel Polpharma és az orosz Akrihim) miatt, de a Richter mellett lassan időszerű lehet elgondolkodni az Egis vásárlásán is. Az Egisnek magas a dollárkitettsége, így a rendkívül leértékelődött dollár előbb vagy utóbb bekövetkező trendfordulójának a hazai piacon az Egis lehet az igazi nyertese. Rég elfelejtett gyöngyszem a TVK is, a BÉT egyik leginkább alulértékelt papírja.

A nemzetközi piacok közül Európában a német piacra érdemes odafigyelni. Ott is megérheti exportorientált vállalatok részvényeit keresni, amelyek a dollár trendfordulójának nyertesei lehetnek hosszú távon. A fejlődő piacok közül a brazilt látja a legerősebbnek Dobár Péter: eddig csak 13 százalékot esett történelmi csúcsához képest, és éves szinten 30 százalék feletti pluszban áll. Hosszabb távon szintén pozitív trend várható az indiai és a török piacon, míg a kínai és a japán egyelőre messze elkerülendő.

Menekülés
A legtöbb elemző egyetért abban, hogy ami eddig történt, az nem bessz volt, csak bizonytalanság és egy hosszú áremelkedés utolsó etapjának korrekciója. Merre lehet menekülni? Mindenkinek van tuti tippje. Van, aki a szokásos menekülő instrumentumokat ajánlja. Ismert a recept: ha esnek a tőzsdék, adj el mindent, vegyél aranyat, svájci frankot, újabban esetleg nyersanyagot, földet, gabonát. A nyersanyagpiac például eddig remek menekülési lehetőség volt, de azért ne feledjük, hosszú távon nem szakadhat el a reálgazdaságtól. Ha a világ recessziót és lassulást áraz, akkor a nyersanyagok piacán is bekövetkezhet a visszaesés. Ráadásul, míg korábban a nyersanyagpiaci pozíciók sokkal jobban kötődtek a reálgazdasághoz, ma sokkal nagyobb a spekulatív pozíciók aránya.

Nem kell temetni azért a részvénypiacokat sem. Vannak remek defenzív szektorok, elsősorban olyan ágazatok, amelyeknek nem roggyant meg a cash-termelése; a nagy cégek pénzügyi helyzete stabil, az üzlet kevésbé ciklusfüggő. Ilyen a távközlés, a gyógyszeripar, a közműcégek, de nagyon sok fogyasztási javakat értékesítő óriáscég sem szenvedi el a visszaesést. Coca-Colát, Budweiser sört, McDonald’s-szendvicset, mosószereket, rágógumit gyakorlatilag ugyanannyit vesznek az emberek a beruházások visszafogása idején is.

Dobár Péter szerint nagyon fontos a dollár árfolyama is. Dollárgyengülés idején az energetika, az olajipar és a bányászat is jó befektetésnek tűnik. Ha azonban megtörne a dollár gyengülésének trendje, ezek a szektorok akár hosszabb távon is alulteljesítővé válnának.

Kockázatosak az ingatlanfejlesztők papírjai is, mivel az amerikai ingatlanpiac bajainak egyelőre nem látszik a vége. Az osztalékpapírok sem nyújtanak tartós védelmet a részvénypiaci áresés ellen, a trendforduló közeledtével majd inkább a nagy növekedéssel kecsegtető részvényekre érdemes koncentrálni.