Amikor néhány éve tucatnyi lelkes tizenéves programozó elkezdte fejleszteni az osztott alapokon működő alternatív fájlcsereberélő rendszereket, senki nem gondolta, hogy a tömegmédiára ennek bármilyen hatása is lenne később. A fájlcserélő szolgáltatások növekvő sikeressége először a lemezkiadó társaságok vezetőit ébresztette rá arra, hogy a zenei fájlmegosztás új, digitális korszakba lépett.
A bittorrentet fejlesztő két huszonéves, a svéd Niklas Zennström és a dán Janus Friis némi kockázati tőkével megtámogatva belekezdett a hasonló alapokon működő ingyenes telefonszolgáltatás kifejlesztésébe. A Skype óriási siker lett, 2005-ben az eBay 4,3 milliárd dollárért felvásárolta végül a céget.
De mi köze mindennek a tömegmédiához? A két fiatal nemcsak országa leggazdagabb emberei közé küzdötte fel magát, hanem a világháló fejlődésének következő trendjére is jól ráérzett. Jelenlegi startup cégük, a Joost! (www.joost.com) olyan új projekten dolgozik, ahol a cél az alternatív p2p-rendszerben működő internetes digitális televíziós műsorszórás megteremtése.
Niklas Zennström és Janus Friis. Világraszóló sikere a Skype-t.
SAJÁT TÉVÉ MINDENKINEK. Október végén jelentették be a fejlesztési időszak leteltét és oldaluk nemzetközi indulását. Új korszak előtt állunk, a hagyományos médiumok szerepe is átértékelődik. Az internettechnológián alapuló, digitális p2p televíziózás nem versenyezni fog a hagyományos médiával, hanem kiegészíti. Elterjedésével a fogyasztók (végfelhasználók) nemcsak befolyásolni tudják a megnézni kívánt vizuális tartalmakat, hanem preferenciáik előzetes beállításával szűrni és szelektálni lesznek képesek, egy-egy témakör kapcsán pedig az interaktív kommunikáció kialakításának lehetősége is elérhetővé válik.
A gyakorlatban ez olyan megoldások elterjedése előtt nyithatja meg az utat, amelyek a blogok, videómegosztó oldalak és szociális hálózatok interaktív előnyeit ötvözik a tömegkommunikációs eszközök hírtovábbító szerepével. Ennek egy későbbi formája lehet a szociális hálózatok és az osztott digitális internetes televíziózás integrációja.
Kutatások bizonyítják, hogy az emberek többsége olyan műsorokat szeret megnézni, amit utána másnap az iskolában vagy a munkahelyén megvitathat társaival. Az ilyen jellegű élmények iránti szükséglet miatt várható a hagyományos televíziózás fennmaradása. Az alternatív, osztott hálózatú rendszerek kialakulásával az individuális, egyéni felhasználói vélemények közvetítésének felerősödése várható. Egy ilyen dinamikusan változó környezetben a hiteles és pontos információk elérésének kérdése kulcsfontosságúvá válik.
VIDEÓMEGOSZTÁS. A korábbi passzív fogyasztók már aktívan, dinamikusan alakítják is a tartalmat. Jó példa lehet erre a YouTube-videók szerepének érzékelhető felértékelődése a közelgő amerikai elnökválasztás kampányában. Mind több felhasználó választja véleményének kifejtésére, üzenetközvetítő eszköznek a személyes videók közzétételét. George W. Bush amerikai elnök újraválasztásakor például az ellentétes oldalon állók által készített, elnézést kérő személyes videók özönlötték el a netet.
A videoblogok társadalomformáló erejének növekedésére álljon itt két példa a közelmúltból.
A korábban biztos befutónak számító amerikai szenátor egy pártrendezvényen az egyik folyamatosan akadékoskodó jelenlévőt kigúnyolta és többek között majomnak titulálta. Szerencsétlenségére az incidensről videofelvétel készült, és felkerült egy videómegosztó oldalra. A növekvő választói felháborodás láttán később hiába kért elnézést, az időközi választásokat így is elvesztette.
Itthon is találni példát a videoblogok politikai befolyásoló erejének növekedésére. Amikor az egyik parlamenti képviselő társa helyett nyomogatta a parlamenti szavazógombokat, szerencsétlenségére képviselőtársa a mobiltelefonjával rögzítette ezt. A mobilon felvett videó később felkerült egy videómegosztó oldalra, a képviselő pedig lemondani kényszerült parlamenti mandátumáról.
BIZALOM VAGY MEGBÍZHATÓSÁG? Az internetes tartalom mindinkább beszivárog hétköznapi életünkbe, és ez új típusú veszélyforrás is. Meg kell tanulnunk megkülönböztetni a hiteles forrásokból származó értékes információkat az elfogult, szubjektív tartalmaktól, s ez egyre nehezebbé válik. A fejlett számítógépes szoftverekkel könnyedén alakítható képek és videók könnyen megtévesztenek.
Legyen tudósító!
Az FN Tudósító oldalain szöveges tartalom, kép és videó is feltölthető, így a felhasználók már nemcsak olvasóként, hanem fotóriporteri, újságírói szerepben is kapcsolatba léphetnek a FigyelőNettel. Az FN Tudósító indítását a jó példák mellett az olvasói igények hívták életre. Sokan ugyanis, akik például az árvíz, a tévészékház ostroma, egy látványos sportesemény vagy bármely jelentős, ám a tömegmédiába el nem jutó helyi esemény szemtanúi voltak, időnként elárasztották a FigyelőNet szerkesztőségét fotókkal, videókkal, írásos beszámolókkal. Az FN Tudósító ennek a közlésvágynak ad helyet. Egyszerű, könnyen használható felületen, regisztráció után bárki közölheti fotóit, videóit, írásait vagy ezek kombinációit. Sőt mms-képes mobiltelefonról is elküldheti a megörökített esemény képét. A szolgáltatás a www.fntudosito.hu oldalon érhető el.
A valósághű ábrázolás miatt idővel rendkívül nehézzé válhat különbséget tenni a valódi és a kreált események között. A nézők mindig a saját szemüknek hisznek, de ki tudja eldönteni egy videómegosztó oldalon elhelyezett felvételről, hogy eredeti vagy vágott és előre megrendezett eseményeket tartalmaz-e.
Néha pedig a nagy nyilvánosság is elég, nem is kell, hogy igazi legyen a felvétel ahhoz, hogy a rajta szereplőket kínos helyzetbe sodorja. Az Egyesült Államok hadserege szigorú belső vizsgálatot indított például annak a videónak a nyilvánosságra kerülése nyomán, amelyen fiatalok kézi kamerával felvették, ahogy éjszaka átmásznak egy szigorúan őrzött szövetségi repülőtér kerítésén, és összefirkálják (taggelik) az Air Force One-t, az amerikai elnök különgépét. A kipattanó botrány hatására derült csak ki, hogy szó sem volt valódi festékezésről, csupán gerillamarketing-reklámot láthattak a nézők.
NÖVEKVŐ INTERAKTIVITÁS. A professzionális média képviselőinek tudósításai mellett új, látványos erő jelent meg. A digitális kép- és hangrögzítő eszközök forradalma elősegítette az amatőr, félprofesszionális webes naplóírás (bloggolás) és online hírszerkesztés robbanásszerű elterjedését.
A mindenhol jelen lévő bloggerek személyes tapasztalatai és vizuális anyagai időnként új, értékes információs forrásokat tartalmaznak. A változások irányvonala egyértelműen látható, a közeli jövő a civil újságírás erősödő médiabeli megjelenését hozza el. A passzív olvasói befogadással szemben a jövő az interaktivitás szerepének növekedéséhez vezet. Az fn.hu például a közelmúltban indított olyan szolgáltatást, amely egy hírújsághoz kapcsolódóan, intézményes keretek között az olvasókat is bevonja az eddig szigorú keretek között zajló tartalomgyártási folyamatba.
A változó médiafogyasztói szokások a professzionális média válságát és átalakulását is előrevetítik. Hiteles, nagy tudású, megbízható véleményközvetítőkre mindig szükség lesz, szerepük azonban jelentősen átalakul. A civil újságírás folyamatos erősödése miatt is változnak a fogyasztói szokások, lerövidülnek a gyártási folyamatok, még inkább szükség lesz a sokszínű technológiai tudásra (képkészítés, videofelvétel és editálás).
KREATÍV SZÓLÁSSZABADSÁG. Az internet, alternatív felépítésének köszönhetően, már a kezdetektől fogva a szólásszabadság meghatározó helyszíne. Ami egyszer felkerül a világhálóra, azt onnan eltüntetni meglehetősen nehéz. Jó példa erre annak az európai középiskolásnak az esete, aki a DVD-technológia megjelenésekor feltette egy honlapra a DVD másolásvédelmét kikerülő, néhány soros programkódot. A szerzői jogi társaságok képviselői azonnal letiltatták a kérdéses honlapot, és eljárást kezdeményeztek a fiatal programozó ellen. Válaszul internetes oldalak ezrein jelent meg a másolásvédelmet feltörő programkód, sőt pólókra nyomtatva is kapható volt.
A virtuális térben a szólásszabadság egyfelől a szabad eszmék terjedését segíti elő, ugyanígy azonban a szélsőséges tartalmak előtt is teret nyithat. Nem kell messzire mennünk ahhoz, hogy szembeszökő aránytalanságokat és visszás helyzeteket találjunk.
Ha egy oldal tulajdonosai úgy döntenek például, hogy a nemzeti, .hu jelzésű domaintartomány alól egy másik ország domaintartományába helyezik át honlapjuk működtetését, akkor ezzel a szabályozási környezet is gyökeresen megváltozik. A .com, .info, .org, .net domaintartományokra például az Egyesült Államok törvényei érvényesek és hatályosak, ami adott esetben lazább is lehet, mint a hazai szabályozás. Egy ilyen váltásból pedig az internetezők szinte semmit nem vesznek észre, a különbség technikailag csupán egy klikkelésnyi távolság.
Azokban a kis országokban, ahol szinte semmilyen szabályozás nincs az internetre vonatkozóan, még könnyebb a tartalmak kezelése. A problémakör megoldását egy olyan – nehezen elképzelhető – globális egyezmény jelenthetné, amely egységes, elfogadott szabályokat fektet le, és összefüggően határozza meg a szükséges alapokat és elfogadható normákat.