A világon összesen 2 neutronkutató központ van, a harmadikért pedig ölre menő harcot vívott eddig egy brit (Yorkshire régiója) és egy svéd város (Lund). Utóbbi már 1,2 milliárd eurós költségvetést is összekalapozott azért, hogy a következő 50 évben otthont adhasson a központnak. Ebbe a harcba szállt be idén nyáron Magyarország, amikor Mezei Ferenc akadémikus megkereste a Kósa Lajost, Debrecen fideszes polgármesterét.
A spalláció haszna
A spallációs központ kutatási eredményeit sok területen lehet felhasználni. Leghétköznapibb eredménye a szappanok tisztítási képességeinek növelése, de a nemrég több mint 100 ember halálát követelő eschedei vonatszerencsétlenség okát is csak a neutronsugárnyalábos elemzéssel lehetett megtalálni.
Az ötletet felkarolta a gazdasági minisztérium is. Az indokokról később Kóka János így nyilatkozott: “sok ország mesés bevételre tesz szert exportálható természeti kincsei eladásából. Nekünk nincs ilyen, mi legfeljebb a tudásunkat adhatjuk el”. A tervek szerint a központ 1000 milliárdnyi befektetést hozna Magyarországra. Mégis, a GKM nem nagyon akar pénzt költeni a megvalósításra, a miniszter szerint elsősorban cégek konzorciuma és az Európai Unió adja majd a pénzt. Utóbbi 1,7 millió eurót adott az előkészítésre, pedig még nincs végleges döntés.
Brüsszelben ugyanis leghamarabb jövőre döntenek az Európai Spallációs Központnak (ESS-nek) nevezett intézet helyszínéről. A központban 5-600 ember dolgozik majd egyszerre, de évente körülbelül 4-5000 kutató fordul meg majd benne. Kósa Lajos szerint számukra olyan körülményeket kell teremteni, hogy ezek a tudósok a városban is maradjanak.
Némi zavart okozott tudóskörökben, hogy a kormányzat úgynevezett pólusprogamjában Miskolc szerepel a nanokutatás központjaként, a magyar városok közül mégis Debrecen és Székesfehérvár versengett a helyszínért. Lapunk információi szerint a kelet-magyarországi város végül szoros versenyben, a már működő nemzetközi repülőtér, és az erős természettudományi egyetemi képzés révén nyert.
Másutt is van élet
Schultz György, a székesfehérvári polgármester kabinetfőnöke meglehetős hűvösséggel kommentálta Kósa egyesítő gondolatait. A városatya szerint nekik is lesz jövőre nemzetközi repülőterük, lakosságarányosan pedig ők kapták a legtöbb EU-s támogatást.
Kósa szerint a többi város a terv iránti érdeklődése egyáltalán nem hátrány, hiszen előfordulhat, hogy Debrecen önmagában nem tudna mindent megoldani, és ehhez kell más városok segítsége. A polgármester egy alföldi hasonlattal élve azt mondta, hogy „ha többen húzzuk a szekeret, akkor az valószínűleg gyorsabban fog menni.”
A városon belül is több lovat fogna ez elé a szekér elé a politikus. Tervei szerint Debrecenért nem ő, hanem a városban megtelepült cégek vezetői fognak lobbizni, „majd a FAG, a Teva, a National Instruments elmondják, miért jó itt”. Az ESS érdekében még azt is megszellőztette Kósa, hogy jövő tavasszal közvetlen londoni repülőjáratot indítanak valamelyik fapados légitársasággal. A tárgyalások még folynak, egyelőre annyi biztos, hogy a városi repülőteret nemsokára bérbeadják, a légijárat üzemeltetését pedig kockázatközösségen belül akarják megvalósítani.