A kiállítás, amelyet a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága a Magyar Nemzeti Galériával és a Szépművészeti Múzeummal együttműködve rendez meg, a tervek szerint november 11-ig látható – mondta Kálnoki-Gyöngyössy Márton megyei múzeumigazgató.
Kiemelte, hogy a kiállítás egy nagyobb rendezvénysorozat nyitóeseménye: az EuroArt (Európai Művésztelepek Szövetsége) éves közgyűlését az idén Szentendrén tartják. Különös aktualitást ad a kiállításnak, hogy a közgyűlés idejére tervezik Szentendre és Barbizon testvérvárosi szerződésének aláírását is.
A tárlat nemzetközi anyaga francia közgyűjteményekből kölcsönkapott alkotásokból, köztük Théodore Rousseau, Charles Émile Jacque, Camille Corot, Gustave Courbet, Paul Huet, Henri Harpignies, Pierre Emmanuel Damoye és mások műveiből, valamint a budapesti Szépművészeti Múzeum tulajdonában lévő holland és osztrák festményekből áll.
A kiállítás kuriózumaiként említette a múzeumigazgató a Szentendre városához kötődő művészek barbizoni szemléletet tükröző, illetve Barbizonban készült műveit. A „magyar barbizoniakat” többek között a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből válogatott Paál László-, Munkácsy Mihály- és Mednyánszky László-művek reprezentálják.
Kálnoki-Gyöngyössy Márton elmondta: a kiállításra 59 festmény érkezett Szentendrére, közülük 13 Franciaországból. A Magyar Nemzeti Galériából 30 festményt kaptak kölcsön, és a Szépművészeti Múzeum, valamint magángyűjtemények anyaga is gazdagítja a tárlatot, amely 20 millió forintos szponzori támogatással, összesen 22 millió forintból valósul meg.
Török Czene István festőművész, a Pest megyei közgyűlés művelődési bizottságának alelnöke kiemelte: a 19. század a festészet felvirágzásának évszázada volt, és ezen belül kiemelkedik Franciaországban a barbizoni festészet. A korábbi évtizedek, évszázadok akadémikus festészetét felváltotta valami új a barbizoni iskola megalapítói – Théodore Rousseau, Gustave Courbet, Corot – kezdeményezésére.
Hozzátette: a művészek kitelepültek a környező vidékre, erdőkbe, és ott kezdtek alkotni, nem az akadémikus szabályok szerint dolgoztak. Ez az új látásmód a későbbi korokban is meghatározó szerepet játszott: az impresszionizmust igazán nem érthetjük meg, ha nem tanulmányozzuk előtte a barbizoni iskolát – hangsúlyozta.
Mint arra rámutatott, a barbizoni festészet a magyar művészekre is nagy hatással volt: több neves művész – Paál László, Munkácsy és Mednyánszky – is éveket töltött Barbizonban.