Isten becsülete a Magyar színházban
Fikció valóságos történelmi személyek főszereplésével: ez a “Becket, vagy Isten becsülete”, amely a politika és a diplomácia szövevényes világát mutatja be. Bár 1959-ben készült, ma talán még aktuálisabb, mint akkor. Jean Anouilh drámáját Csiszár Imre rendezésében mutatja be szeptember 28-án a Magyar Színház, többek között Őze Áronnal, Mihályi Győzővel, Csurka Lászlóval, Gregor Bernadettel a főszerepben.
A történet az erőskezű, excentrikus, tomboló természetű II. Henrik uralkodása idején játszódik. Ifjúkorától barátja és fegyvertársa Thomas Becket, a szellemes, művelt szász ifjú, aki az ország kancellárja lesz, majd canterbury érsek. Ez utóbbi tisztséggel azonban nem kívánja szolgálni II. Henrik törekvéseit, amennyiben a király ki akarja terjeszteni az állam jogait az egyház fölé is. Becket ellentmondása összetűzésekhez vezet, míg a történet végül tragédiába torkollik.
Őze Áron és Mihályi Győző
Szalonvígjáték a Tháliában
Igazi főúri szalonvígjátékot tűz műsorára a Thália Színház október 6-án. Maugham színműve, A szerelmi körutazás egy angol főúri család életébe enged betekintést, ahol, mint a világon mindenhol, a szerelem a fő mozgatórugó. A Champion-Cheney család szekrényében is ott zörög a közmondásos csontváz, és a múlt sokévnyi lappangás után egy furcsa találkozás alkalmával újra felszínre kerül. Innen bonyolódik tovább a történet, kihasználva a vígjáték adta lehetőségek valamennyi változatát. Meczner János rendezésében olyan színészeket láthatunk, mint Ozsgyáni Mihály, Tándor Lajos, Kovács Patrícia, Varga Gábor vagy Szilágyi Tibor.
Berlini dallamok és diszkóvígjáték a Kamarában
Sven Regener Németországban kultuszkönyvvé vált regényét Magyarországon először láthatjuk színpadon a Kamaraszínház Ericsson termében. A Berlin blues október 12-én szólal meg először, Léner András rendezésében. A főbb szerepekben Jánosi Dávidot, Hajdu Istvánt, Fekete Lindát, Kerekes Józsefet, Szűcs Péter Pált és Varga Klárit láthatjuk.
1989 Nyugat-Berlinje a helyszín kocsmákkal, fiatalsággal, szerelemmel, kocsmafilozófusokkal és hétköznapi komédiásokkal. Történhetne ez akár Budapesten is, csak ott a szórakozóhelyet Tilos az Á-nak hívnák és az Európa Kiadó zenéje festené alá a világmegváltó beszélgetéseket. Mindez akár idilli állapot is lehetne, ha főhősünk nem lenne történetesen már harmincéves, és ne kapná el hirtelen az a félreismerhetetlen érzés, hogy valami kezd elromlani… A féktelen hahotázástól a megható könnyekig vezet minket a történet dallama, néhol vicces, néhol fájdalmas, amolyan keserédes nosztalgia. Akár egy blues.
A bűnügyi vígjáték nem tartozik a leggyakoribb színpadi műfajok közé, talán éppen ezért, és persze a kitűnő szereposztásért lehet érdekes a Budapesti Kamaraszínház Tivoli termének első őszi bemutatója. Október 20-án debütál Robert Thomas és J. Popplewell krimije, A szegény hekus esete a papagájjal címmel, Iglódi istván rendezésében. Mivel egy sok humorral és izgalmakkal teli, csavaros történetről van szó, sokat nem árulhatunk el róla, annyi azonban biztos, hogy a bonyodalmakat egy gyilkosság indítja el, egy influenzától sújtott, kétségbeesésbe hajszolt felügyelő próbálja megoldani, miközben a történetben nem kevésbé aktív szerepet játszik a kissé bőbeszédű és szétszórt szemtanú. A darab főszereplője Vári Éva és Szilágyi Tibor.
Szilágyi Tibor és Vári Éva
Ősbemutatóra készülnek a Kamaraszínház Shure stúdiójában október 21-én. A Blikk – munkacímén “Holnapi hírek két részben” – fiatal emberekről szól, valamennyien “megalázottak és megszomorítottak”. A szerző, Horváth Péter szerint nem a sors, nem a társadalom, hanem önmaguk áldozatai. Elveszettségüket jó dumákkal igyekeznek álcázni, kisebb-nagyobb sikerrel. A kisvárosi diszkóban dübörgő zene mellett próbálnak kapcsolatot teremteni, jobbára sikertelenül és szívfájdítóan mulatságosan. A vígjátékból néhol drámába hajló darab szereplői többek közt: Verebes Linda, Lévay Viktória, Stefanovics Angéla, Osir Liliana, Gilicze Márton és Bozsó Péter.
Csehov és egyéb filozofálás a Bárkában
Csehov Sirály című klasszikusa bizonyára mindenki számára ismerős. A vidéki birtokon a semmi közepén egymás mellett éldegélő, mégis minden pillanatban egymás mellett elbeszélő szereplők talán a mai kor számára is ismerősek. Az álmodozók álmodoznak, mindenki mást szeret, mint aki őt szereti, és úgy tűnik, az élet valóban csak kilátástalan álmodozás. Most Szász János rendező álmodta újra a Sirály drámáját, amelyet a Bárka Színház és a Kecskeméti Katona József Színház együttműködésében október 13-án mutatnak be a Bárkában.
Frankenstein-terv
Kivételes alkalom, ha egy rendező saját művét rendezheti. Október 15-én mutatja be a Bárka Színház Mundruczó Kornél és Bíró Yvette darabját, előbbi rendezésében. A Frankenstein-terv központi kérdése, hogy mit tehet és mit nem tehet a „más ember“ ezen a helyen, ahol mi, a “többség” fogalmazzuk meg kényszerűen, hogy mi is a másság, napi érdekeink, lakóhelyünk és adott pozíciónk, sikerünk és sikertelenségünk tükrében. Az előadás azt a mechanizmust mutatja fel fájó és nagyon is valóságos, aktív módon, amiben minden idegenkedés megfogan. Mundruczó Kornél szerint az előadásnak a megoldáshoz olyan ajtókat kell ledöntenie, ami túl van az értelem páncélajtóján. A főbb szerepekben Monori Lilit, Rába Rolandot, Mezei Kingát, Derzsi Jánost és Spolarovics Andreát láthatjuk.
Századeleji kabaréidézés az Örkényben
Október 13-án a Budapesti Őszi Fesztivál keretében lesz látható először az Örkény Színház legújabb produkciója, a Búvárszínház. Kárpáti Péter író ágyazta történetbe Nagy Endre humorista kabaréinak, és az ezt övező kor legendás világát, amikor a századelő első évtizedeiben a szórakozni vágyók esténként a Bonbonniere nevű szórakozóhelyre, vagy ahogy mondták, a “nagyendrébe” jártak.
Búvárszínház
A dráma azt a Nagy Endrét idézi meg, aki sikerrel vette fel a harcot a német nyelvű, trágár brettli-színpadokkal, aki műfajt teremtett rögtönzésnek ható, de gondosan megírt konferanszaival, és akit végül sikerei csúcsán fosztottak meg a színháztól. A darab gerincét a személyes dráma, a tehetség és ambíció eltéréséből fakadó tragédia, és a színfalak mögötti intrikák homályos történetei adják.
Ördögök és mesevilág a Nemzetiben
Gyerekeknek és felnőtteknek szóló mesejátékot mutatnak be a Nemzeti Színházban október 19-én a Háziszínpadon Harangi Mária rendezésében. A „Tovább is van – mondjam még?” egy kedves mese a gyermeki rácsodálkozásról, álruhás tündérről, a félelmetes homokemberről és arról, mi lenne, ha hirtelen eltörölnék a mesét, és betiltanák a csodákat? Az alkotók Wilhelm Hauff és E.T.A. Hoffmann meséit hívták segítségül, hogy megkapjuk kérdéseinkre a választ. A főszereplők nagy része fiatal színész: Bánfalvi Eszter, Friedenthál Zoltán, Herczeg Tamás, Kiss Diána Magdolna, Mátyássy Bence, Polgár Csaba, Radnay Csilla és a többiek.
Izgalmas és nyugtalanítő kérdést feszeget a Dosztojevszkij – Mohácsi I. – Mohácsi J. – Kovács M írói négyes darabja, az Ördögök. Az első előadás október 20-án lesz, a Nemzeti Színház Nagyszínpadán. A főbb szerepekre Mohácsi János rendező olyan színészeket választott, mint Kulka János, Schell Judit, Trokán Péter, Gazsó György, Schmied Zoltán, Csoma Judit vagy László György.
“Előfordult-e már veled, igen, veled, hogy meg akartál ölni valakit? Gyűlölet öröme magával rántott, és hidegvérrel eltervezted, mit csinálnál vele… vagy esetleg velük?” – teszi fel a szokatlan kérdést a darab, cseppet sem kertelve. Történet emberekről, akik megteszik, arról, hogy ezek az emberek néha történelmet írnak, sőt sokszor éppen róluk írják a történelmet, néha pedig színdarabokat is.. Éppen ma, éppen itt, bárkivel megtörténhet.
Az élet mint olyan a Pesti Színházban
Békésen alvó házaspár egy széles, nagy, hitvesi duplaágyban. Az éjszaka közepén a férfi hirtelen felriad: roppant nyomást érez a mellén. Ez infarktus – gondolja – és akkor itt a vég. S itt a számvetés ideje. Úgy érzi elfecsérelte az egész életét, s szerinte mindennek fő oka a mellette alvó, szuszogó asszony, aki – most is! – ahelyett, hogy vele törődne, édesdeden mosolyog, és feltehetően nagyon kellemes dolgokról álmodik.
A férfi ekkor tehetetlen dühében, elfelejtkezve előbbi halálfélelméről leborítja asszonyát az ágyról, majd bejelenti: elköltözik és új életet, új asszonyt keres, mielőtt még nem késő. Az elhatározás azonban mindig könnyebb, mint a végrehajtás… A házaspár éjszakai, több menetes, sírni- és nevetnivaló élet-halál harcáról szól a darab. Az emberi párkapcsolatok olyan mély és igaz alaphelyzetéről beszél, amellyel legalább is egyszer nagyon sok férfi és nő szembesült, szembesül, vagy szembesülni fog élete folyamán.
A Vígszinház után a Pesti Színház december 9-én mutatja be Kern András és Kútvölgyi Erzsébet főszereplésével Hanoch Levin Az élet mint olyan című tragikus komédiáját. A magyar szöveget Parti Nagy Lajos írta, az izraeli darabot egy szintén izraeli vendég, Ilan Eldad rendezte.