Regőczi Miklós, a BKV értékesítési és kommunikációs vezérigazgató-helyettese szerint ugyanis ha bebizonyosodik, hogy az utasok 30 százaléka egyáltalán nem fizet, akkor a tőlük való megszabadulás után kevesebb jármű is elég lesz a tisztességes utasok elszállítására. Regőczi szerint ugyanis bliccelők nélkül kisebb lesz a zsúfoltság, így ennek megszüntetésére nem kell több járművet beállítani.
A szakember szerint nemcsak a kórházak és iskolák bezárása csökkenti az utasok számát, hanem egyre többen járnak autóval. Külföldön is csökken a közösségi közlekedés népszerűsége, a hazai felmérések szerint pedig 1994 óta az utasok száma 16 százalékkal mérséklődött, miközben a BKV forgalmi teljesítménye pedig csak 14 százalékkal lett kevesebb. 2000 óta pedig nőtt a cég férőhely-kilométerszáma, miközben egyre kevesebben utaznak – érvelt Regőczi újságírók előtt.
A zsúfoltságkezelő programot a BKV 2006-ban, még Aba Botond vezetésével indította. Most úgy tűnik, a csuklós buszok beállításával, járatsűrítésekkel és menetrend-módosítással járó program kifulladt, és a cég más módon igyekszik megoldani a problémát.
A cégnél most úgy látják, hogy hétvégén és ünnepnapokon túl sűrűn járnak, a kihasználtság alacsony, ráadásul ilyenkor kétszer annyi bliccelőt kapnak el, mint munkanapokon.
Regőczi szerint éjszaka is túl sok jármű van az utakon, illetve a hajnali órákban is üresek a járművek. Ennek következményeként a kisföldalatti reggeli ritkítását a vezető már szinte tényként közölte. Pedig a Fővárosi Önkormányzat várhatóan novemberben tárgyalja majd a BKV úgynevezett paraméterkönyvének módosítását, abban pedig még szó sincs a mostani utasszámlálás eredményeiről.
A nemrég a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület által megtervezett éjszakai hálózat csökkentése is szóba került, annak ellenére, hogy az átszervezéssel kétszeresére nőtt az utasok száma, egy hónapja pedig már csak a fizető utasok szállhatnak fel ezekre. A felszíni hálózat csökkentésével kapcsolatosan felmerült a metró üzemidejének meghosszabbítása, de a számítások szerint az üzemzárás egy órával való kitolása évi 100 millió forintos többletkiadást jelente a cégnek. Ráadásul az éjszakai 4 órányi üzemszünetre szükségük van a karbantartóknak – érvelt Regőczi.
Az idei év első fél évében 8 százalékkal csökkent a BKV utasainak száma, a vezérigazgató-helyettes szerint ezen a tendencián csak a dugódíj bevezetése változtatna. Az utasok egy része a szigorú ellenőrzés miatt pártolt el a közösségi közlekedéstől, de Regőczi szerint nemzetközi tendencia, hogy egyre többen választják a drágább autózást. Ezért azt sem lehet tudni, hogy a totális ellenőrzés bevezetésével kiszűrhető 30 százaléknyi bliccelő mekkora része választaná továbbra is a BKV-t.
Egy tavalyi felmérés szerint ugyanis a bliccelők jelentős része valószínűleg jól él, legalábbis erre lehet következetni abból, hogy van autója. A jegy- és bérletárakat pedig még azok is a valóságosnál magasabbnak vélték, akiknek van bérletük. A felmérés szerint ugyanis az utasok többsége úgy emlékezett, hogy 8-10 ezer forint között van a havibérlet ára, miközben idén is mindössze 7350 forintot kérnek érte.