Pimasz pikulás csángó bugi

Saját zenéjüket Etno Funknak hívják, a szám, amivel berobbantak a világzenei köztudatba a Csángó Boogie címet viseli. Alig páran lézengtek a Roma-sátornál az idei Szigeten, amikor a Kerekes Band elkezdte koncertjét, a végére azonban jókora tömeg ropta a pattogós ütemekre, s tapsolta vissza a zenekart.

„Az a pimasz, hogy mi, egy egri srácokból álló banda négy olyan, mára már klasszisnak számító együttes között vagyunk, akik világhírűek” – mondja Fehér Zsombor, a Kerekes Band vezetője. Arról van szó, hogy a zenekar Pimasz című albuma a világ vezető világzenei szaklapja, a Songlines „Év Albuma” szavazásán a négy legjobb közé került. A többiek: Gotan Project, Ali Farka Toure és Toumani Diabaté. „A legnagyobb krémbe kerültünk ezzel, és most úszkálunk benne” fogalmaz Fehér Zsombor. A Songlines szakmai zsűrije a négy közül november-decemberben hozza nyilvánosságra döntését 2007. legjobb albumáról.

Hosszú út vezetett idáig: a Songlines elismerése, a magyarországi aranylemez, és a mostani Sziget-fellépés is 12 évébe került a zenekarnak. A tagok: Fehér Zsombor furulya és fúvós hangszerek, Námor Csaba koboz és elektromos gitár, Csarnó Ákos brácsa, Kónya Csaba basszusgitár és Fehér Viktor dob. Az 1995-ben alakult banda elsősorban táncház-együttesként vált ismertté, ’97 óta Egerben állandó táncházat tartanak. A gyökerek a gyimesi és moldvai zenei gyűjtésekhez vezetnek, Fehér Zsombor jó pár száz órányi felvételt rögzített diktafonra, többek között olyan adatközlő zenészektől, mint a gyimesi Tímár Viktor és János.



Kerekes Band: egri betyárok


Mindig is divatos volt népzenével foglalkozni, és arra hivatkozni, hogy egy együttes zenéje „népi motívumokat” tartalmaz, jelzi ironikusan Fehér Zsombor. Közben pedig a legtöbben összesen annyit foglalkoztak népzenével, hogy kicsapták az általános iskolás zenekönyvet, megkeresték a Béreslegényt, aztán feldolgozták úgy, ahogy. „Nem így kell elindulni. Meg kell keresni a gyökereket, beszélni kell idős mesterekkel, zenészekkel, vagy egyszerűen csak olyan öreg emberekkel, akik olyan kultúrának a hordozói, ami elképesztő” – mondja Fehér Zsombor. „Mi, amikor erre rácsodálkoztunk, teljesen magával ragadott minket. Megjártuk az utat, ebből fogunk is meríteni, és tudunk is.”

A Fehér testvérek első meghatározó zenei élménye a Tatros-zenekar egyik kazettája volt. Fehér Viktor meséli: „Ültünk a kocsiban, hallgattuk a kazettát, és rájöttünk, hogy ezzel a zenével kell foglalkoznunk.” Az ezt követő tíz év alapvetően a moldvai és gyimesi népzenével telt, csak az elmúlt pár évben szakadtak el a szűk értelemben vett népzenétől és engedték, hogy más zenei hatások is megmutatkozzanak, beleivódjanak a zenéjükbe. „Én most is a népzenéből és Jimmy Hendrix muzsikájából merítek” mondja Fehér Zsombor, és hozzáteszi: először nem is vették észre, hogy világzenét kezdenek játszani, folyamatosan épült fel a mai hangzás. A táncházak, koncertek alatt szépen lassan, organikusan népzenekarozó bandából világzenei zenekarrá váltak.





Zenéjüket most Etno Funk vagy Magyar Funk névvel illetik, a szerba dallamvilág, a pörgös fafúvósok és az elképesztő elektromos duda, az átalakított brácsa sűrű kontrája, a néhol vau-pedálra kötött koboz, a rockos ütemeket verő dob és a jazzes-funkos basszusgitár együttes hangzása vibráló, táncra ösztönző hatású, ez kiderült az idei Sziget-koncerten is. Az elismert cimbalmos, Balogh Kálmán – aki többször nyúlt már jazz- és swingalapokhoz zenéjében – a Kerekes Bandről így fogalmaz: ez a felállás új kaput fog nyitni a fiatalabb generációk hallgatóinak és zenészeinek gondolkodásában.


A Pimasz lemezborítóján egy betyár látható az ismert Travoltás beállásban. Az egri grafikus, Cseh Balázs tökéletesen elkapta a zenekar filozófiáját, a borító egyszerűsítve, piktogramszerűen bár, mégis képbe ölti mindazt, amit a Kerekes Band zenéje kisugároz.



Bugizó betyár a Pimasz albumon


A húzószám Csángó Boogie-ról Fehér Viktor mesél: „Összeálltunk egy próbán és megpróbáltunk egy moldvai szerba dallamból valamit kihozni. Akkor jött a karakterisztikus kontra brácsamenet, és erre rá a még jobban dúdolható basszusgitármenet.” A hangzásra annyira sikerült rátalálni, hogy pár taktus után könnyen felismerhető a banda emblematikus zenéje. Igaz, mondja Fehér Viktor, a népzene és az abból merítő zene mindig is kicsit periférikus volt, és az is marad. A világzene most éppen felfutóban van – ha ez lecseng, néhány előadó és produkció meg fog maradni az emberek fejében, reméljük mi is köztük leszünk, teszi hozzá nevetve. Annyi biztos, ha rajtuk múlik, így lesz.

A Kerekes Band legközelebb szeptember 11-én lép fel Budapesten, az A38 hajón. Addig is, a zenekar honlapján több koncertfelvételt is találni.

Címkék: Magazin