Indulatos kijelentésre ragadtatta magát Freivogel Gábor, a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa Menedzsment Központ Kht. építész igazgatója két hónappal ezelőtt. Azt találta mondani egy holland újságnak, hogy „az ész már évekkel ezelőtt elhagyta ezt a várost.” A pécsi lap átvette az ominózus cikket, amelyben az előkészítés több résztvevője szintén nem fukarkodott a bírálatokkal. Késedelemről, hatásköri zűrzavarról, kapkodásról, politikai és szakmai ellentétekről beszéltek. Útilapuk
A legerősebb kritika kétségtelenül Freivogelé volt, bár ő utóbb arra hivatkozott, rosszul fordították le a szavait. Arra, hogy az észt és a várost milyen összefüggésben említette, végül nem adott magyarázatot, ám ez volt az utolsó csepp a pohárban – a pécsi közgyűlés júniusban útilaput kötött a talpa alá. A város alpolgármestere egy interjúban úgy fogalmazott: az építész igazgató eddig semmit nem tett le az asztalra, ha pedig komolyan gondolja bírálatát, nem érti, mit keres még Pécsett. Eleinte pedig nagy reményeket fűztek a helyi illetőségű, diplomáját a németországi Kasselben szerző Freivogelhez, aki Angliában, Cipruson és Németországban szerzett tapasztalatot. Ám a nyugat-európai szellemi munícióval hazatért építész és a városvezetés között a kezdetektől hatásköri viták dúltak. Freivogel Gábor hiába kért, nem kapott szabad kezet, s ezt a munkaszerződésébe sem voltak hajlandók belefoglalni, ezért fél éven át aláírt megállapodás nélkül dolgozott.
Pécs a magasból. Ideje leszállni a földre.
Most, hogy menesztették, az építész perre viszi a dolgot, s követeli a 2010-ig járó honoráriumát, mintegy 45 millió forintot. Freivogellel csaknem egy időben mondott le Kiss Tibor általános igazgató – igaz, ő csupán átmenetileg vállalta el a megbízatást. Ezt megelőzően, 2007 februárjában az addigi általános igazgató, Tarróssy István szedte a sátorfáját, bő fél évvel azután, hogy a győztes pécsi pályázat megírásában kulcsszerepet játszó Takáts József kulturális főtanácsadó is hasonlóképpen cselekedett. A kulturális évadért aggódó lokálpatrióta értelmiségiek gyakorlatilag Takáts kiválása óta kongatják a vészharangot. „A szuperszonikus repülőgép sebessége helyett egy ökrösszekér lassúságával haladnak az előkészületek, egy kapavágás nem történt” – kesergett helybéli forrásunk, aki szerint a város helyrehozhatatlan késésében van, a tervbe vett beruházások közül (Figyelő, 2006/50. szám) jó, ha kettő elkészül határidőre. Mások úgy vélik, Pécs egyszerűen túlvállalta magát, nem lesz ereje és ideje megvalósítani a projektet. Amennyiben mégis elkészül például a több ezer férőhelyes koncert- és hangversenyterem, azt aligha képes fenntartani a város az ünnepi év után. Egy neve elhallgatását kérő helyi építész nem tartja meglepőnek a csigatempót, mondván: ilyen rövid idő alatt egyetlen más magyar város sem tudna öt nagyberuházást levezényelni, ráadásul gyakorlatuk sincs az ekkora volumenű határidős projektek megvalósításában.
A lapunk által megszólaltatott illetékesek szerint szó sincs szerencsétlenkedésről. „A jó hírnévnek örvendő, megbecsült elméleti szakemberek után a kivitelezés ideje jött el, ehhez pedig menedzservénájú ember kell a központ élére” – közölte Szász Andrea, a kht. kommunikációs vezetője. Az új igazgatót már meg is találták Mészáros András személyében, aki korábban külkereskedelmi fronton tevékenykedett, s a BAT dohánygyár kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatói székéből ül át a kht.-hez. „Késésben vagyunk, de nem vagyunk elkésve” – idézte újdonsült főnökét a kommunikációs igazgató, aki szerint a tervezés, a folyamatban lévő engedélyeztetési eljárások kevésbé látványosak, mint amikor már a daruk és a markológépek dolgoznak.
Három győztes
Merza Péter, a lebonyolításért felelős Pécs Fejlesztési Kft. ügyvezetője sem aggódik az időtényező miatt. Egyelőre nem látja jelét, hogy 2008 nyarán nem kezdődhetnek meg a kivitelezések, 18 hónap pedig elegendő lesz a beruházások megvalósítására. „Három projekt tervpályázata már lezajlott, mindegyik érvényesnek bizonyult, s kihirdették a győzteseket, amiből egyértelmű: minden a tervek szerint halad” – fogalmazott Merza. Szász Andrea szerint mindez a programokra is igaz, az épülő létesítmények különben is csupán eszközei annak, hogy 2010-től Pécs valóban kulturális fellegvár legyen. Tény, hogy 1985 és 2006 között a kulturális fővárosok egyikénél sem fejeződött be az összes építkezés az adott évre, hanem azok folyamatosan valósultak meg, a kulturális programokhoz igazítottan.
Higgadt helyzetértékelést adott a Figyelőnek az Európa Kulturális Fővárosa projekt kormányzati koordinátora, Csák Ferenc. Szerinte a személycserék a két legfontosabb posztot nem érintették: 2006 eleje óta a fejlesztésekért Merza Péter, a kulturális programok előkészítéséért Méhes Márton felel, s ők rendben végzik a munkájukat. Mostantól pénzhiány sem akadályozza a felkészülést, miután a kormány múlt heti ülésén döntött a kiemelt projektekről, köztük a pécsiről is. Az összesen 34,6 milliárd forintos fejlesztés 85 százalékát az Európai Regionális Fejlesztési Alap fedezi, 5 százalékot pedig a magyar állam. A fennmaradó 10 százalékot a városi, illetve a megyei önkormányzat dobja össze.
Csák nem tart attól, hogy Brüsszel esetleg elutasítja Pécs terveit, a pályázatot ugyanis egy uniós szakértői team állítja össze. Annak érdekében, hogy mindenben megfeleljenek a közösségi források lehívási kritériumainak, egy tanácsadó konzorcium is vizsgálja a projekteket.
(A teljes cikk a Figyelőben olvasható!)