Nem leszünk ügynökbizottság – állítja Varga László azonnal. A véleménykutatások szerint, írja, a történelem ma már jobban izgatja az embereket, mint a nevek. A baj azonban az az ÉS cikke szerint, hogy a Kenedi-bizottság már megalakulása előtt „a pártpolitikai küzdelmek kereszttűzébe került”. Ezt a körülményt minősíti penetránsnak.
Pedig az Este megbízásából végzett közvélemény-kutatás szerint, a megkérdezettek 55 százaléka gondolja, van esély, hogy előkerüljenek újabb állambiztonsági iratok. Különben az iratok teljes nyilvánosságával a megkérdezettek 56 százaléka ért egyet (FIDESZ 69, MSZP 45), 39 százalék viszont nem helyesli ezt. „62 százalék szerint fontosabb lenne „az ügynököket mozgató felettesek szerepét megismerni, felelősségét feltárni, mint a beszervezettek, besúgók kilétét felfedni” (FIDESZ 67, MSZP 50). Mindössze 15 százalék tartja az ügynökvadászatot fontosabbnak.”
„A feladatot, akár a nem kis eséllyel kecsegtető kudarcot kell vállalnunk. Meg kell próbálnunk. Mert nem mondhatunk le arról, hogy élhetőbb legyen ez az ország. Hogy a hazugság nem jó, korrumpál. A titkok a lelkünket fertőzik meg.” Ezt a vallomást teszi Varga.
Saját kételyeiket azonban jól jellemzi ez a mondat: „Nem csak a kultúra egyetemes, de annak tagadása is.”
(A teljes írás az ÉS-ben olvasható!)