Lutheránus lelkész gyermekeként született. 10 évesen bábszínházi előadásokat rendezett. 19 évesen elhagyta a szülői házat, és színházrendezőnek állt. 1944-ben kinevezték a helsingborgi városi színház rendezőjének. Filmes munkái mellett is folyamatosan rendezett vidéki színházakban. „A színház olyan, mint egy megértő feleség – míg a film jelenti a nagy kalandot, a pazarló és nagy igényekkel fellépő szeretőt.”
Ingmar Bergman 1918 – 2007
Szakmai tökéletessége mellett filmjeinek problematikája, morális tépelődő attitűdje teszi művészetét egyedülállóan jelentőssé. Kedvelt témaválasztása a lélektani konfliktusok részletes ábrázolása. Munkája szakaszos fejlődésen ment keresztül negyven éven át. Bergman igen termékeny alkotó, filmeiben vissza-visszatér bizonyos képi elemekhez, melyeket egyre pontosabban kidolgoz. Gyakorló színház- és operarendezőként is maradandót alkotott – írja a rendezőről a Wikipedia oldala.
Olyan műveket hagyott maga után, mint A nap vége, a Tükör által homályosan, az Úrvacsora, A csend, a Farkasok órája, a Szégyen, vagy az eredetileg tv-sorozatnak készült Jelenetek egy házasságból. Számos nagy színész pályáját indította el, az ő filmjeiből ismerte meg a világ Max von Sydow-t, Gunnar Björnstrandot, Ingrid Thulint, Bibi Anderssont és Liv Ullmannt.
Élete utolsó két évtizedére Bergman visszavonult a filmezéstől, csak 2003-ban tért vissza egy tv-film erejéig a Sarabande-dal, amely a Jelenetek egy házasságból hőseit mutatta be 30 évvel később.