Dübörög a mozinyár

Úgy tűnik, a kasszadöntögető filmek honi debütálásában idéntől az „amerikai szabvány” érvényesül: azaz a filmbemutatókra Magyarországon is nyáron kerül sor. Tény, hogy a vásznakon most egyszerre harcolnak kalózok, átalakuló robotűrlények, a zöld ogre, és hamarosan jön a varázslótanonc is, ám szó sincs amerikai fordulatról. Ahogy a filmeken szokták: bármilyen egyezés pusztán a véletlenek játéka.

Az amerikaiak már a gépházban vannak, torzíthatja A tizedes meg a többiek híres mondását a jól értesült mozirajongó, miszerint Hollywood a magyar (és a világ-) piac eluralását követően arra készül, hogy felülírja a filmnézési szokásainkat. Amíg ugyanis hazánkban (és több más európai országban) többnyire az ősz és valamelyest a tél hónapjai voltak tekinthetőek a kasszasikerek bemutatási időszakának, addig Amerikában a nyár, és ezt most „begyűrűztetik” hozzánk.


Harry Potter és a Fõnix rendje (bemutató: július 12.)


Ma a mozik közönségét döntő többségében a tizen- és huszonéves korosztályok adják, az USA-ban ezért régóta az iskolai szünet kezdetén kerülnek a filmszínházakba az úgynevezett blockbusterek (kasszasikerek). Nálunk éppen ellenkezőleg: főleg az iskolakezdési periódusban lehet számítani az ifjú filmrajongókra.

Jön Harry Potter és az Ocean’s Thirteen

Az egyik legnagyobb magyarországi moziüzemeltető-hálózat külön akcióval és hirdetésekkel („Dübörgő nyár”) hívja fel a figyelmünket arra, hogy számos hollywoodi bevételdöntögető film idén a nyári szezonban startolt vagy startol hazánkban, vagyis hogy már (és még) a mozikban A Karib-tenger kalózai – A világ végén (május 23-tól), a Harmadik Shrek (június 13-tól), a Die Hard 4.0 – Legdrágább az életed (június 27-től) és a Transformers (július 3-tól).

Rövidesen érkezik a Harry Potter és a Főnix rendje (július 12.), a Fantasztikus Négyes és az Ezüst Utazó (július 19.) valamint az Ocean’s Thirteen – A játszma folytatódik (július 26.). Az utolsó nyári hónapban pedig olyan filmekre számíthatunk, mint a L’ecsó (augusztus 2.), A Simpson család – A film (augusztus 9.), a Vigyázz, kész, szörf! (augusztus 16.) és a Tini Nindzsa Teknőcök (augusztus 23.).

A forgalmazó ragaszkodott a nyári bemutatóhoz


Érdeklődésünkre két nagy magyarországi filmforgalmazó képviselője (az InterCom, övék például a Die Hard 4.0 – Legdrágább az életed, a Harry Potter és a Főnix rendje, a Fantasztikus Négyes és az Ezüst Utazó és az Ocean’s Thirteen – A játszma folytatódik; illetve a UIP-Duna Film, amely a Harmadik Shreket és a Transformerst forgalmazza) cáfol.


Ocean´s Thirteen – A játszma folytatódik (bemutató: július 26.)


Mersva Alexandra és Pataki Andrea csupán a véletlennek tartja, hogy ezeknek a filmeknek a bemutatója a nyárra esett, a Die Hard 4.0 és a Transformers esetében a nemzetközi forgalmazó ragaszkodott ahhoz, hogy a világpremier mindenhol ugyanazon a napon történjen (június 27., illetve július 3.).

Az persze tagadhatatlan, hogy egyre többen keresik fel hazánkban a mozikat a szabadtéri elfoglaltságok, vakációzások időszakában. Elképzelhető, hogy a komolyabb családi együttpihenés túlságosan költséges, kikapcsolódásnak marad a kedvezményes nyári tábor és a kedvezményes mozizás lehetősége.

Mi az a blockbuster?

A blockbuster kasszasikert jelent. Általában azokat a filmeket tekintik annak, amelyek miután behozták a gyártási költségeiket, rádobnak még egy lapáttal, vagyis minimum kétszer annyit hoznak, mint amennyibe kerültek. Vagy háromszor. Vagy négyszer.

Akadnak a nem hollywoodi gyártású – független – filmek között is ilyenek (kiugró kivétel: az 1999-es Blair Witch Project mindössze hatvanezer dollárból készült, ellenben 249 milliót hozott a készítőinek világszerte), ám a blockbusterhez többnyire hozzátartozik egy körülbelül nyolcvan-százmillió dolláros költségvetés, amelyből a technikára és a sztárokra költenek.


L´ecsó (bemutató: augusztus 2.)


A Die Hard-négyes harmadik felvonása (Die Hard 3. – Az élet mindig drága) például kilencvenmillió dollárba került, világszerte 354-et hozott, a Harry Potter-folyam negyedik felvonása (Harry Potter és az azkabani fogoly), 130 millió dolláros költségvetésből gazdálkodhatott, ennek fejében szerte a világon 761 millió dollár bevételt termelt. Az első kalózfilmet (A Karib-tenger kalózai – A Fekete Gyöngy átkát) 140 millió dollárból forgatták, és összességében a világon 652 milliót fizették érte a mozipénztáraknál.

Mindezt (merthogy ezek csak a mozis bevételek) jelentősen árnyalja a házimozi-forgalom, Amerikában ma már a filmek kereskedelmének 60 százaléka bonyolódik DVD-n. Lehet számolni…!

Címkék: Magazin