Nyilvános titkok

Kis ország vagyunk, elég egy telefon a pályázó leellenőrzéséhez - indokolják fejvadászok, miért nem keresgélnek információkat az állást keresőkről a világhálón. Lehet, hogy csak titkolják?

Külföldön nem ritka, hogy a tanácsadó cégek akár külön csoportot is működtetnek internetes keresésekre, bár leggyakrabban ott is a tanácsadó asszisztense kapja a feladatot, hogy utánanézzen a jelölteknek. Ott nemcsak álláskereséskor, hanem a potenciális üzleti partnerek leellenőrzésénél is használják a netet. A keresőprogramok segítségével néhány óra alatt össze lehet állítani egyfajta webes profilt, így olyan információk is kiderülhetnek, amit a jelölt el akart titkolni.

Úgy tűnik azonban, hogy erre inkább külföldön van igény: például az egyre inkább informatikai tényezővé váló Indiában gyakran így néznek utána egy-egy pályázónak. Különösen akkor, ha például egy német vagy amerikai cég szeretne ott leányvállalatot nyitni, viszont nincs kellő helyismerete. Ezzel szemben itthon egyelőre csak a kíváncsi hr-es gépeli be a jelölt nevét a keresőbe, vagy néz szét egy-egy közösségi oldalon. Nem feltétlenül ellenőrizni akar: az informatikusokat például így a legkönnyebb megtalálni.


KERESVE TALÁLNI. „Eszünkbe sem jut, hogy nyomozzunk a neten a jelölt után” – jelenti ki Lukács Zsolt, a Telkes Tanácsadó Zrt. partnere. Itthon számos negatív példa ismeretes szakmai körökben, amikor fejvadászok a közösségi oldalakon látott ismerősök alapján a politikai hovatartozásra is rákérdeznek az állásinterjún. „Ez nemcsak hiba, hanem törvénysértő is, egy hr-es vagy tanácsadó nem dönthet ilyen információk alapján, ahogy a bőrszínre, a vallásra vagy a szexuális beállítottságra is tilos rákérdezni” – szögezi le Lukács Zsolt. Szerinte a világhálón keringő információk nem „auditáltak”, nem részei a szakmai önéletrajznak sem, így a fejvadásznak nem szabad figyelembe vennie őket.

Mire figyeljünk, ha fel akarunk tűnni a neten?

• A megfelelő honlap nincs túldíszítve, a szakmai információkra szorítkozik: az önéletrajzra és a referenciákra. A személyes információkat külön menüpontba tegyük, így a hr-es csak akkor kattint rá, ha valóban érdekli.

• Frissítsük rendszeresen a honlapot!

• Legyen jó e-mail címünk: nem baj, ha ingyenes, de szerepeljen benne a teljes nevünk vagy legalább a vezetéknevünk, illetve a becenevünk, ha jól „bejáratott”. Tilos viszont az idétlen nevek használata.

Rendszeresen használják az internetet a megfelelő emberek megtalálására a Mimoxnál. Az informatikai fejvadászattal – vagy ahogy ők mondják: „gyöngyhalászattal” – foglalkozó cégnél rendszeresen használják a Google-t és az egyéb keresőmotorokat. „Nem egy ember után nyomozunk, hanem skilleket, képességeket keresünk” – mondja Csudutov Csudinka ügyvezető igazgató. Leginkább azért van erre szükség, mert továbbra is hiányoznak a jól képzett, nyelveket beszélő informatikusok. Bár évente több ezren kapnak diplomát, nehéz olyat találni, aki valóban ért például a C++- vagy a Java-fejlesztéshez. „Ráadásul 20 informatikusból jó, ha egy beszél elfogadható szinten angolul” – teszi hozzá. Pedig folyamatosan érkeznek Magyarországra olyan cégek, amelyeknek szükségük lenne az IT-sekre.

A tanácsadó cégnél a netes „ellenőrzést” inkább nemzetközi szinten használják. „De még akkor is az a gyakoribb, hogy a pályázó munkahelyét hívom fel, ha például a Távol-Keleten keresek szakembert.” A Mimox vezetője szerint itthon sokkal egyszerűbb a telefonért nyúlni, ha információra van szükségünk, hiszen mindenki ismer mindenkit.

HONLAP NÉLKÜL NEM MEGY. A Mimoxnál tehát az állás betöltéséhez szükséges képességekre keresnek rá. És ha valaki valóban érti a szakmát, az gondoskodik is arról, hogy a keresők első oldalán jelenjen meg a neve. Vagy még inkább a honlapja – ennek meglétét azonban nem csak az IT-szektorban dolgozni akaróknak tennék kötelezővé a Mimoxnál. „A jelöltnek ott kell lennie a cybertérben, lehetőleg ellenőrizhető referenciákkal és rendszeresen frissülő weboldallal” – állítja a vezető.

Csudutov Csudinka szerint nemcsak az informatikusoknak, hanem minden álláskeresőnek elkelne egy szakmai weboldal önéletrajzzal és kontaktokkal. Az IT-sek oldalai között vannak nagyon jók, sokan üzemeltetnek is weblapokat, így már ebből is lehet következtetni a tudásukra. A többi álláskeresőnél egyelőre ritkább a saját honlap, és ha van, legtöbbször az is a hobbiról szól.

Pedig a lehetőség adva van: sok cég kínál ingyenes tárhelyet, és többféle weblapkészítő program is elérhető. A honlap felépítése sem kell, hogy gondot okozzon: az animációk és díszítések helyett érdemes a tartalomra koncentrálni, hogy a látogató rögtön az érdemi információt lássa, ne pedig az iniciálét.

Hol mit találunk?

• Legegyszerűbben: az internetes keresőprogramok, elsősorban a Google, számtalan oldalt adnak, ahol szerepel a jelölt neve.

• Közösségi oldalak: itthon az iWiW, a Myvip, külföldön a linkedin – nem szabad azonban túlzott következtetéseket levonni az ismerősök alapján

• Fórum-, blogbejegyzések: szakmai információkat is gyűjthetünk így a jelöltről.

Nehezebb az interneten észrevetetni magukat azoknak, akiknek gyakori a kereszt- és vezetéknevük. Hiába akar kitűnni egy Tóth vagy egy Kis. Az informatikai szektorban ilyenkor a nicknév lehet a megoldás: ha egyedi és évek óta használja a tulajdonosa, célszerű akár ezt is beleírni az önéletrajzba.

SZÁMÍT-E A BULIFOTÓ? Amikor már csak 2-3 jelölt közül kell választani, akkor referenciákat kérnek tőlük – ez az a pont, amikor „külső” segítséget vesznek igénybe a Telkes Tanácsadónál. Ilyenkor sem az interneten keresgélnek, hanem a pályázóktól kérnek neveket és telefonszámokat, például a volt főnökét vagy kollégáét.

„A Google portálján valóban minden ott van, fals információk is. Persze mi is használjuk, de inkább csak a gyorsaság miatt, hiszen itt könnyebben megtalálunk valamit, mint ha például könyvtárban kellene keresgélnünk” – mondja Lukács Zsolt. Az is fontos, hogy nem szabad összekeverni a szakmát és a magánéletet. „A jelöltről megfelelő képet kapunk, ha részt vesz egy Assesment Centeren, megismerjük a tulajdonságait is. Ezért sem foglalkozunk azzal, hogy kik az ismerősei, mit mutat magáról egy közösségi oldalon.”

Csudutov Csudinka szerint sem az számít, kiről milyen fotó kering az interneten. Az asztal tetején sörrel táncoló jelölt képéről helytelen lenne azt a következtetést levonni, hogy az illető alkoholista. Ugyanakkor hasznosak is lehetnek ezek a közösségi oldalak, néhányukra már szakmai önéletrajzot is fel lehet tölteni.

Címkék: trend