Egy most megjelent tanulmány úgy véli, a kisiskolások számolási nehézségei azzal állnak összefüggésben, hogy a gyerekeken nagy a nyomás, hogy százszázalékosan pontos eredményt adjanak meg.
Az általános iskolai matematikaoktatást azonban a viszonyítási vagy megközelítő eredményre törekvő feladatok sokkal gördülékenyebbé és élvezetesebbé tennék.
Az amerikai Nottingham és a Harvard Egyetem pszichológusai 5-6 éves, különféle társadalmi háttérrel rendelkező gyerekekkel végeztek el egy sor számolási kísérletet. Eredményeikről a Nature tudományos folyóirat legfrissebb számában számoltak be.
„Nyilvánvaló, hogy a számok elnevezéseit és a hozzájuk tartozó számjegyeket meg kell tanulni. Ez a tudás eredendően nincs belénk építve, ám egy alapvető, nemszimbolikus alapokon nyugvó számérzék véleményünk szerint velünk születik. És nemcsak a felnőttek, a gyerekek, hanem a csecsemők, illetve egyes állatok is rendelkeznek egyfajta számérzékkel. Ami viszont meglepetést okozott, hogy a gyerekek ezt használni is képesek, ha szimbolikus számtani feladatok elé állítjuk őket” – nyilatkozta Elizabeth Spelke, a Harvard Egyetem kutatója a nemzetközi hírügynökségeknek.
A pszichológusok a vizsgálatban részt vevő gyerekekkel 5 és 98 közötti számokkal végeztettek közelítő műveleteket. Egy közelítő kivonási feladat például így hangzott: „Sárának 64 cukorkája van. 13 cukrot elajándékozott. Jánosnak 34 cukra van. Kinél van több cukorka?”
Bár a gyerekek korábban nem tanultak szimbolikus számtani feladatokat megoldani (azaz fogalmuk sincs a helyiértékről vagy a kivonás szabályairól), az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre a véletlennél jócskán nagyobb arányban (65 százalékban) válaszoltak helyesen anélkül, hogy találgattak volna. Elvéreztek azonban akkor, amikor pontos eredményeket kértek tőlük. A kísérlet során a gyerekek hasonló eredményt értek el „laboratóriumi” valamint iskolai körülmények között is.
„A pontos számtani feladatokhoz szükséges készségek elsajátítása éveket vesz igénybe, és sok gyereknek komoly problémát okoz. A megfigyeléseink nyomán újabb és szórakoztatóbb módszerek bevezetésére nyílhat lehetőség az általános iskolai matematikaoktatásban” – vélekedett Camilla Gilmore, a Nottingham Egyetem kutatója, a vizsgálat vezetője.