A bolygókutatás – a planetológia – hatalmas lépéseket tett a tavalyi évben a galaktikus mértékben vett környező világunk megismerése érdekében. Az egyre jobb teleszkópok és számítógépes rendszerek felgyorsították azoknak a bolygóknak a megtalálását, amelyek a Naprendszerünkön kívül saját napjuk körül keringenek.
A bolygók felfedezése arra is esélyt ad, hogy a mélyebb vizsgálatok és elemzések után akár földszerű bolygókkal is gazdagodjon az eddig ismert planéták széles tárháza.
A tudósok számos érdekességet fedtek fel a távoli égitestek kutatása közben, s olyan új fogalmakkal is gazdagították az ismereteinket, amelyekről korábban még feltételezéseink sem voltak. A múlt héten bejelentett forró jégbolygó is azt mutatja, hogy az űr mélységei még számos érdekességet tartogatnak.
Az is kiderült, hogy az eddig felfedezett 236 bolygó között nem ritka a víz jelenléte, ami továbbgondolásra érdemes elméleteket szolgáltat az élet kialakulásának lehetőségeivel kapcsolatban is.
A 28 újonnan felfedezett bolygó azért is hatalmas tudományos eredmény, mivel 12 százalékkal növelte meg az eddig megismert exobolygók számát. Az amerikai csillagászati szövetség kongresszusán elhangzott előadásokon egy sor olyan felfedezésről is beszámoltak a kutatók, amely új távlatokat ad a bolygókutatásnak.
Jason Wright a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatója szerint a most felfedezett égitestek között Jupiter-méretűek is akadnak.
A csillagászok szerint a bolygókutatás felgyorsulását igazán a Nasa által 2013-ra tervezett új űrteleszkóp – a James Webb – munkába állítása eredményezheti. Addig a bolygókutatók kénytelenek megelégedni azokkal a módszerekkel, amelyek bizonyos távolságon túl nem szolgálnak hatékony eredményekkel. A szakértők szerint azonban a már felfedezett égitestek megismerése is évtizedekre elegendő feladatot ad a bolygók felfedezői számára.