A 125 millió éves lenyomatokat Spanyolországban, a Cameros-medencében fedezték fel, amelyet valaha egy hatalmas tó borított. A korai krétakorból származó, S-alakú lábnyomok egy nagyméretű, kétlábú húsevőtől származnak. A Cameros-medence több ezer – eltérő dinuszauruszfajtáktól származó – lábnyomot tartalmaz. Az ominózus lenyomatokra a francia kutatócsoport három-négy évvel ezelőtt bukkant. A kutatást vezető őslénytankutató, Dr. Loic Costeur arról számolt be a Geology című szaklapban, hogy a lábnyomok minden bizonnyal úszó dinoszaurusztól származnak.
A 12 egymást követő, a homokkőben jól konzerválódott lábnyom két-három barázdából áll. Costuer véleménye szerint a lábnyomok méretüket és morfológiájukat illetően sajátságosak. Nem származhatnak járásból, mert akkor tiszták, barázdamentesek lennének. A lábnyomok körüli homokfodrok arról árulkodnak, hogy a dinoszaurusz az áramlat ellen úszott, tartva az egyenes irányt.
A kutatók szerint így úszhatott a dinoszaurusz. (forrás: geosociety.org)
Az épségben fennmaradt lábnyomok további vizsgálata során minden bizonnyal újabb információkra derül fény az őskori állat úszásstílusáról. A francia kutatók úgy vélik, hogy gyorsan váltakozó mozgásokkal, a hátsó végtagjai segítségével úszott. Hasonlóan, mint a mai kétlábúak, beleértve a vízi madarakat.
A tudósok már évek óta arról vitáznak, hogy tudhattak-e úszni a dinoszauruszok. Anatómiai és ökológiai szempontból igaznak bizonyult a felvetés, de bizonyítékot mindeddig nem találtak. Az új kutatási eredmények viszont rávilágíthatnak a dinoszauruszok fizikai és fiziológiai képességeire – vélik a szakemberek.