Vass Lajos
1955. május 7-én született Szolnokon. 1986-1989 között a Szolnok Megyei Tanács művelődési osztályvezető-helyettese, majd osztályvezetője, 1990-től 1996-ig a szolnoki Szigligeti Színház Szervező Irodájának vezetője, majd menedzser-igazgatója, 1991-től az Ars-In-Kom Művelődési és Kommunikációs kft. alapító ügyvezető igazgatója volt. 1996 és 2000 között a szolnoki Városi Művelődési és Zenei Központ Kht. ügyvezető igazgatójaként ténykedett, miközben a Magyar Rádió ellenőrző testületének tagja is volt.
2000 és 2002 között a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója, 2002 júniusától egy évig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium közigazgatási államtitkára, 2003 júniusától 2006 júniusáig politikai államtitkára volt. 2006. június 19. óta vezette miniszteri biztosként a Magyar Állami Operaházat. 2006. októberében az önkormányzati választásokon az MSZP szolnoki polgármesterjelöltjeként indult, de vereséget szenvedett.
Elvégezte a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolát, az ELTE bölcsészkarának filozófia szakát és a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházelméleti szakát. Nős, egy lánygyermeke van.
A dalszínház főigazgatói és fő-zeneigazgatói posztjára április 10-én írtak ki pályázatot, a beadási határidő május 9-én éjfélkor járt le. Hiller István ezt követően felkérte a bírálóbizottság tagjait, hogy 30 napon belül, lehetőleg minél hamarabb értékeljék a pályamunkákat, és fogalmazzák meg javaslatukat. Az új vezetők a miniszter korábbi közlése szerint várhatóan júliusban léphetnek hivatalba.
Hiller István tavaly júniusban nevezte ki Vass Lajost, a korábbi közigazgatási államtitkárt az operaház élére miniszteri biztosnak, azt követően, hogy Hegyi Árpád Jutocsa főigazgató közös megegyezéssel távozott posztjáról. A miniszteri biztos megbízatása eredetileg 2006. december 31-ig szólt volna, ám mandátumát a szaktárca vezetője ez év június végéig meghosszabbította.
Nem ígérnek Kánaánt
“Bízunk a jövőben, és bízunk magunkban, hiszen ezért adtuk be a pályázatot. Nincs, és nem is ígért senki Kánaánt. Három évre garantáltan 5,3 milliárd forintos költségvetési forrással számolhatunk. Reméljük, hogy a kiadáscsökkentés és a bevételnövekedés mellett ez az összeg elég lesz arra, hogy az 5 évet, amelyre június 1-jétől a kinevezésünk szól, úgy csináljuk végig, hogy azután csodájára járjanak a Magyar Állami Operaháznak” – mondta Vass Lajos a bejelentést követően. Kiemelte: azért fontos, hogy 3 évre garantálta a miniszter az operaház költségvetését, mert ez idő alatt elkezdődhetnek a fejlesztések, az átalakítások, és így a negyedik-ötödik évre “a vágyott Kánaán közelébe” kerülhetnek.
Ez azt jelenti, hogy “a repertoárban, az új bemutatókban, a ház szerkezetében, a magyarországi operajátszásban, és a magyar operák játszásában elérhetjük a jó színvonalat és büszkén készülhetünk 2009-re, a Magyar Állami Operaház megnyitásának 125. évfordulójára, valamint Erkel Ferenc születésének 2010-es bicentenáriumára” – mutatott rá. Vass Lajos hozzátette, hogy művészeti igazgatónak Kovalik Balázst szeretnék megnyerni. Mint mondta, a pályázathoz csatolták a rendező támogatói nyilatkozatát, amelyben Kovalik Balázs azt írta: csatlakozik hozzájuk, ha megnyerik a pályázatot.
Az Erkel Színház átalakítására külföldi tőke kell
Fischer Ádámmal közösen beadott pályázatáról szólva elmondta: pályamunkájuk részletesen foglalkozik a felújításra szoruló Erkel Színházzal, amelyet az évad végén bezárnak. Mint közölte, egyelőre a Thália Színházzal próbálják pótolni második játszóhelyüket, a 2007-2008-as évadra tervezett 281 előadásból 41-et tartanak ott, de hosszabb távon más elképzeléseket is mérlegelnek.
“Azon leszünk, hogy minél előbb elinduljon az Erkel Színház multifunkcionális épületté alakítása” – hangsúlyozta Vass Lajos, jelezve: a létesítményben természetesen a Magyar Állami Operaház is játszik majd. Hozzátette: “az átalakítás költségeire nem fordítunk az 5,3 milliárd forintból, sem más állami forrásból, hazai vagy külföldi tőke bevonását szorgalmazzuk”.
Fischernek még vannak kérdései
Fischer Ádám, aki jelenleg a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának főzeneigazgatója, azt MTI-nek azt mondta: egyelőre nem tartja indokoltnak, hogy részletezze terveit. “Még nem tart ott a dolog, hogy bármit nyilvánosságra hozzunk, bizonyos kéréseimre ugyanis nem kaptam még választ” – közölte.
Szinetár lemondásával indult
Az operabotrány két éve kezdődött, amikor is lemondott Szinetár Miklós a főigazgatói posztról. Távozásának oka az volt, hogy a fenntartó szerv évről évre, kiszámíthatatlan mértékben csökkentette a működés ellehetetlenítően alacsony támogatását. Miután kiírták az új pályázatot, Hegyi Árpád Jutocsa lett az új főigazgató augusztus 1-jétől. A művészeti igazgató Kesselyák Gergely, a stratégiai tanácsadó Müller Péter Sziámi lett. A fő-zeneigazgatói poszton egyelőre megmaradt Petrovics Emil, akinek a helyét Kesselyák Gergely töltötte be.
A tizennégy pályázatot a javaslattevő bizottság véleményezte, de a döntés Bozóki Andrásé volt. A meghallgatásra négy jelöltet hívott meg a szakmai grémium: Bán Teodórát, a Szabad Tér Színház Kht. ügyvezetőjét, Zimányi Zsófiát, a Budapesti Fesztiválközpont Kht. ügyvezetőjét, aki végül csütörtökön visszavonta pályázatát, ugyanis a minisztertől megtudta, a minisztérium nem vállalja át a dalszínház adósságát. Pál Tamás karmestert, a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar művészeti vezetőjét.
Füttyel köszöntötték
Az új vezetőt, Hegyi Árpád Jutocsát és Bozóki Andrást az Operaház dolgozói bemutatkozásukkor füttyszóval köszöntötték, míg a távozó Szinetárt tapssal búcsúztatta a gárda.
Hegyi elfogadottsága később sem változott. Miután bejelentette terveit, a 250 millió forintos átfogó fejlesztést, építészeti átalakításokat és a marketing megújítását, az igazi nagy törést az új repertoár jelentette. Ezúttal Keveházi Gábor balettigazgató mellett már Kesselyák Gergely is tiltakozott, akivel Hegyi együtt adta be pályázatát. Míg Keveházi lemondásra szólította fel főnökét, Keselyák főnöke főnökéhez a kulturális miniszterhez fordult, hogy oldja meg a helyzetet, mert ő nem tud Hegyivel együtt dolgozni.
Bozóki végig Hegyi mögött állt
Miután Bozóki kiállt az Operaház igazgatója mellett, Keselyák be is adta a lemondását. Az új fő-zeneigazgató pedig Győriványi Ráth György lett, aki egyszer már dolgozott fő-zeneigazgatóként az Operában. 2001 tavaszán pályázaton nyerte el ezt a tisztséget. Kinevezését 2001 márciusában Rockenbauer Zoltán akkori kulturális miniszter adta át, mandátuma öt évre szólt. Győriványi Ráth Györgyöt 2002 júniusában mentette fel Görgey Gábor, az akkori kulturális miniszter vezetői alkalmatlanságra hivatkozva, a fő-zeneigazgatót az akkori főigazgatóval, Locsmándi Miklóssal együtt bocsátották el az operaház éléről.
Győriványi igen bizonytalan helyzetben vállalta el a posztot. Ekkor ugyanis már lehetett tudni, hogy a Hegyiért kiálló miniszter, Bozóki András távozik, és nagy valószínűség szerint Hiller István követi majd. Az új miniszter már mindjárt a kulturális bizottsági meghallgatásán jelezte, hogy személyi változtatásokra lehet számítani a Magyar Állami Operaháznál. Hegyi Árpád Jutocsa napjai tehát meg voltak számlálva a poszton, és jöhetett Vass lajos.