Keresik a Dunakanyar 7 csodáját

Gyűlnek a javaslatok a Dunakanyar-Pilis kistérség 7 csodájára, eddig csaknem 1000 helyi lakos nyilvánított véleményt a témában - közölte az akciót meghirdető Szentendrei Új Kulturális Központ igazgatója.

Az ókori világ 7 csodájának mintájára márciusban indult a felmérés, amely a kistérség 12 településének építészeti, kulturális, természeti értékeit veszi számba. A sorrend kialakítására a helyben élőket kérték fel, szavazni június 1-ig lehet.

Összesen 39 értéket tartalmaz a lista. A történelmi-kulturális értékek között megtalálható rajta a középkorban kialakult szentendrei Fő tér, a skanzen, a pomázi Teleki-Wattay-kastély, a visegrádi királyi palota vagy a Vujicsics-hagyaték és a délszláv népzene, csakúgy mint az ország első, idén 30 éves magánvendéglője, az Aranysárkány.

Az irodalmi kincsek közé sorolták Móricz Zsigmond munkásságát, az író ugyanis több évtizeden át Leányfalun élt. Ugyancsak Leányfaluhoz van kötődése Karinthy Ferencnek, míg Áprily Lajosnak Visegrádhoz.

A listán a természeti értékek között szerepel a Duna, a Rám-szakadék, a Dera-patak szurdokvölgye, a Holdvilág-árok, a Vadálló kövek vagy a kilátás a Prédikáló-székről.

Felkerült a listára a térségben élő pannon gyík és réti sas, a Szentendrei-sziget madárvilága, valamint a tahitótfalui eper is.

A beküldési határidő lejárta után bíráló bizottság rendezi össze a javaslatokat és dönti el, mely értékekből áll a Dunakanyar 7 csodája.

A kezdeményezésből az idegenforgalom is profitálhat. Budapest és a Balaton után eddig is az ország leglátogatottabb helye volt a Dunakanyar, a 7 csoda megtekintésére szervezendő túrák pedig a szervezők reményei szerint tovább növelhetik e térség turisztikai vonzerejét.

Címkék: tech